2010. május 26., szerda

Közlekedés

Közel vagyunk a múzeumhoz, ezért tömegközlekedéssel nem kell vacakolnunk. Az autósok egyébként elég aggresszíven vezetnek. Egy kis vidéki faluból ide érkező, ügyeket intézni kényszerülő valaki nagyon félhet itt. Láttam is ilyen kinézetű fiatalokat tegnap, akik alig mertek átkelni a zebrán... Szerencsére én Budapesten nőttem fel, át tudok menni úgy a zebrán, hogy ne üssenek el, mégis hamar átérjek.

Érdekes, hogy az autók kb. fele jobb kormányos, fele bal. Vannak régi ladák, de sok luxus-terepjáró is, közte pedig sok olyan keleti és nyugati autó is, amilyet még soha nem láttam otthon.

Az utakon a lekopott felfestéseket nem igyekeznek pótolni. Ezért is lehet félelmetes néha, amikor a gyalogosnak zöld a lámpa, és a kocsi, aminek piros, elég közel áll meg a zebrához.

Persze itt is vannak olyanok, akik az éjszaka közepén többször föl-alá végigszáguldanak az utcán a tuning-lada motorját jó hangosan bőgetve, hogy a környező autók riasztói megszólalnak (és gondolom, van, akit az alvásban is zavarnak).

De ott a másik oldal is. Ma láttam rendőröket (lehet, hogy nem is rendőrök, hanem valami közlekedésbiztonsági csoport), akik egy olyan helyen, ahol lehet gyorsan menni az autóval (mert sehol egy zebra, egyenes az út stb.), többen túllépik a megengedett sebességet, beállnak valahová a kocsijukkkal a szélvédő mögött elhelyezett radarral és fényképezővel. Bent ülnek a kocsiban, és amikor valaki gyorsan hajtó közeledik, akkor az egyik előugrik és leinti. Ha nem elég gyorsan ugrik elő, akkor csak legyint. Ha sikeres volt az intés, akkor a érintett sofőr kiszáll, átszáll a rendőrökhöz hátra, azok megmutatják a felvételt, aztán töltik a papírokat és gyűjtik a pénzt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése