Gondolkoztam rajta, hogy kell-e még ide ez a bejegyzés. De az akkumulátorosat is jobbnak láttam leírni, hátha valakinek hasznos.
Szóval a telefonomat megjavították a szervízben. Kijelzőt cseréltek benne. Mentem érte, sim kártya, memóriakártya vissza. Bekapcs. Megint kezdett vacakolni. Ki nem kapcsolódott, de használhatatlan volt, mert bekacsoltam, elindult, elsötétült, majd ezt ismételte sokszor. A szervizes fickó mondta, vegyem ki a memóriakártyát. Végül ő vette ki, mert ott volt velem két gyerek is. De anélkül minden rendben. Most itthon lementettem a memóriakártyát. Formáztam. Visszatettem. Minden rendben. Újra kiszedtem, a zenéket, képeket stb. visszamásoltam. Újra visszatettem, de már nem jó. A másolást microsd-SD adapterrel, a notebook kártyaolvasójával végeztem. Utána sorban törölgetés. Amikor mindent letöröltem, amit vissmásoltam, akkor már jó volt. Új próbálkozás, most a telefon USB csatlakozójával csatlakozom a telefonban lévő memóriakártyához. Addatárolási mód, nem Nokia mód. MP3 fájlok fel. (A "Rockin' Rockcats - A Rock'n'Rollnak mindig menni kell" album nagyon hiányzott volna...) Monden rendben (a zenéket le tudom játszani). Kikapcs, bekapcs. Már nem ok. Rockin' Rockcats album törölve. Még mindig nem jó. Mike Oldfield albumok törölve (két részletben, mert Virág csengőhangja onnét került ki - először azt töröltem, de még mindig nem volt jó). Már csak a Space Cadets - Aussie Bop és a Yello - Get on maradt. Így már ok. Rockin' Rockcats vissza. Még mindig jó! Egy m4a formátumú album is vissza. Bekapcsolás után egy reset jellegű villanás, de aztán minden rendben. Inkább törlöm, jobb a békesség. Így már minden rendben. Azaz a telefon megbízhatóan bekapcsolódik, de azért zavar, hogy nem tudtam mindent felmásolni rá, amit szerettem volna.
Tanulság: fölösleges volt a kijelzőcsere (mert a csíkok csak zavaróak voltak), érdemes egy kicsit próbálkozni a hibalehetőségek szűrésével - bár magamtól a memóriakártya mint ok nem jutott volna az eszembe. Lehet, hogy induláskor a zenelejátszó átnézi a memóriakártyát, hogy milyen albumokat talál?
Egyébként igyekszik újra összeszokni a család. Tiborka kezdi megszokni, hogy ha a három testvére egyszerre beszél, akkor sincs baj, csak nagy a hangzavar. Mi is újra hozzászokunk a négy gyerekhez az egy helyett. És a három nagy is kezd hozzászokni, hogy itt vannak a szüleik és egy ideig nem tervezik itthagyni őket.
2010. június 22., kedd
2010. június 19., szombat
Újra itthon
Itthon vagyunk! Hurrá!
Nagyon élvezem, hogy itthon vagyunk.
Jól utaztunk. Kedvesen előre engedtek minket a sorokban a repülőtereken.
Most már tudom, mit jelent az, hogy közös Malév-Aeroflot járat. Oda Aeroflot, vissza Malév. Ez csak azért baj, mert szerettem volna hazahozni egy aeroflotos újságot, amiben benne vannak a repülőgépeik, mindenféle - hogy meg tudjam mutatni, mikkel utaztunk. Ezt a hazaútra tartogattam. Nem jött össze. Most csak egy malévos géplistám van - más gépek, kevesebb fajta. Node sebaj, Virágnak igaza van abban, hogy mindezt meg fogom találni az Interneten.
Szegény céges telefonom (a 30-as) úgy tűnik, végleg megadta magát. Valamelyik IC mehetett fokozatosan tönkre, mert a kijelző egy helyen megbarnult, és fölötte fekete csíkok jelentek meg. Ez csak zavaró lenne, de valamikor, amikor töltöttem, a bekapcsoláskor vacakolt. De elmúlt. Ma reggel még rendesen ébresztett, de Ferihegyen már hiába kapcsoltam be, pár másodperc múlva kikapocsolt. Azóta sem sikerült bekapcsolnom, de azért majd még próbálkozom.
Jó volt, amikor Magyarország fölé ért a gép, és látni lehetett a településeket, földeket. Nagyon látszik, hogy itt földet művelnek - sok sárga, barna, zöld tábla. Jó volt látni felülről a településeket - ilyeneket nem láttam Oroszországban. És azt hiszem, temetőt sem láttam még felülről. Különösen szép volt, amikor lejjebb ereszkedett a gép. Lehetett látni a sok vizet is, ami többek között a földeken is állt rengeteg helyen. Mesélték az itthoniak, hogy túl sok eső esett mostanában.
Még várjuk haza a gyerekeket, kicsit pakolgatunk.
Nagyon élvezem, hogy itthon vagyunk.
Jól utaztunk. Kedvesen előre engedtek minket a sorokban a repülőtereken.
Most már tudom, mit jelent az, hogy közös Malév-Aeroflot járat. Oda Aeroflot, vissza Malév. Ez csak azért baj, mert szerettem volna hazahozni egy aeroflotos újságot, amiben benne vannak a repülőgépeik, mindenféle - hogy meg tudjam mutatni, mikkel utaztunk. Ezt a hazaútra tartogattam. Nem jött össze. Most csak egy malévos géplistám van - más gépek, kevesebb fajta. Node sebaj, Virágnak igaza van abban, hogy mindezt meg fogom találni az Interneten.
Szegény céges telefonom (a 30-as) úgy tűnik, végleg megadta magát. Valamelyik IC mehetett fokozatosan tönkre, mert a kijelző egy helyen megbarnult, és fölötte fekete csíkok jelentek meg. Ez csak zavaró lenne, de valamikor, amikor töltöttem, a bekapcsoláskor vacakolt. De elmúlt. Ma reggel még rendesen ébresztett, de Ferihegyen már hiába kapcsoltam be, pár másodperc múlva kikapocsolt. Azóta sem sikerült bekapcsolnom, de azért majd még próbálkozom.
Jó volt, amikor Magyarország fölé ért a gép, és látni lehetett a településeket, földeket. Nagyon látszik, hogy itt földet művelnek - sok sárga, barna, zöld tábla. Jó volt látni felülről a településeket - ilyeneket nem láttam Oroszországban. És azt hiszem, temetőt sem láttam még felülről. Különösen szép volt, amikor lejjebb ereszkedett a gép. Lehetett látni a sok vizet is, ami többek között a földeken is állt rengeteg helyen. Mesélték az itthoniak, hogy túl sok eső esett mostanában.
Még várjuk haza a gyerekeket, kicsit pakolgatunk.
2010. június 18., péntek
Utolsó este Moszkvában
Nem tudom, holnap reggel fogok-e még írni akár egy sort is ide, ezért búcsúzom.
Én is nagyon örültem a visszajelzéseknek (akár megjegyzés, akár e-mail formájában), jó volt tudni, hogy olvassa is valaki, amiket írunk.
Holnap kora délután indul a gépünk (menetrend az egyik első bejegyzésben).
A szállást kifizettük, kezdünk pakolni - és még a vacsora is hátra van, pedig itt már éjfél múlt...
Lehet, hogy lesz még egy-két bejegyzés, de valószínűleg már nem az aktuális helyzetjelentésről.
Nézegettem, úgy látom, lezárni egy blogot nem lehet. Törölni egyelőre nem fogom, az biztos.
Várjuk már, hogy otthon legyünk!
Én is nagyon örültem a visszajelzéseknek (akár megjegyzés, akár e-mail formájában), jó volt tudni, hogy olvassa is valaki, amiket írunk.
Holnap kora délután indul a gépünk (menetrend az egyik első bejegyzésben).
A szállást kifizettük, kezdünk pakolni - és még a vacsora is hátra van, pedig itt már éjfél múlt...
Lehet, hogy lesz még egy-két bejegyzés, de valószínűleg már nem az aktuális helyzetjelentésről.
Nézegettem, úgy látom, lezárni egy blogot nem lehet. Törölni egyelőre nem fogom, az biztos.
Várjuk már, hogy otthon legyünk!
Moszkva-album
Csináltam Nektek szép kis válogatást. Ahol volt, ott írtam hozzá (szerintem) érdekes, fontos adatokat is.
Ha van kedvetek hozzászólni, csak nyugodtan ;-) . Ezúton köszönöm azoknak, akik hozzáfűzték megjegyzéseiket a bloghoz vagy a képekhez, mindnek nagyon örültünk!
Ha van kedvetek hozzászólni, csak nyugodtan ;-) . Ezúton köszönöm azoknak, akik hozzáfűzték megjegyzéseiket a bloghoz vagy a képekhez, mindnek nagyon örültünk!
 |
| Moszkva |
Bevásárlás
Ma elmentünk a városba. Feladtuk a szentpétervári képeslapokat :-)
Vettünk apróságokat az otthoniaknak. (Sajnos nem mindent sikerült, amit terveztünk, pedig nagyon igyekeztünk.)
Elköltöttük az aprópénzeink javát (a holnapi utazásra félretettünk).
Megint ettünk saurmát (most le is fényképeztem - ami talán jobb a körülírásnál - sajnos a pelmenyről és hinkaliról nem jutott eszembe fényképet készíteni, amikor ettük). Nagyon jó volt. Kicsit kisebb, mint a pétervári, de finomabb, és feleannyiba került.
Erről jut eszembe: érezhető, hogy délebbre utaztunk. Szentpéterváron 100 rubel volt egy cső főtt kukorica. Itt 50.
Elintézték a regisztrációnkat. Érdekes módon, itt ingyen volt. (Szentpéterváron hármunknak volt 666 rubel, de Krasznojarszkban is pénzbe került - viszont töredéke annak, mint amit Péterváron kértek. Kíváncsi vagyok, miből fakad a különbség.)
Várjuk, hogy hazérjünk.
Vettünk apróságokat az otthoniaknak. (Sajnos nem mindent sikerült, amit terveztünk, pedig nagyon igyekeztünk.)
Elköltöttük az aprópénzeink javát (a holnapi utazásra félretettünk).
Megint ettünk saurmát (most le is fényképeztem - ami talán jobb a körülírásnál - sajnos a pelmenyről és hinkaliról nem jutott eszembe fényképet készíteni, amikor ettük). Nagyon jó volt. Kicsit kisebb, mint a pétervári, de finomabb, és feleannyiba került.
Erről jut eszembe: érezhető, hogy délebbre utaztunk. Szentpéterváron 100 rubel volt egy cső főtt kukorica. Itt 50.
Elintézték a regisztrációnkat. Érdekes módon, itt ingyen volt. (Szentpéterváron hármunknak volt 666 rubel, de Krasznojarszkban is pénzbe került - viszont töredéke annak, mint amit Péterváron kértek. Kíváncsi vagyok, miből fakad a különbség.)
Várjuk, hogy hazérjünk.
2010. június 17., csütörtök
Utazás Moszkvában
Azt már írtam egyszer, hogy itt hány metróvonal van. Jó nagy hálózat.
Itt is az a rendszer, hogy egyszer beszállok egy metrójegyért, és addig utazom vele, amíg ki nem megyek valahol a metrómegállón kívülre.
A jegy 26 rubel, mágneskártyás. Csak a megállóban kell, amikor a beléptető automatánál leolvastatja az ember. (Vannak több utazásra alkalmasak is, bérletek is.) Ott forgó korlát van, vagy összecsapódó karok, nem lehet belógni. Még egy őr is nézi, hogy mit csinálnak az emberek. Ha nagy csomaggal, vagy babakocsival utazik valaki, akkor ugyanannyiért kell jegyet venni, csak csomagosat, amivel másik bejáraton kell bemeni, ami szélesebb.
A buszon és a villamoson is mágneskárytás rendszer van. Az első ajtónál kell felszállni, a vezetőnél is lehet jegyet venni 28 rubelért. Utána forgó korlát, ami továbbenged, ha kezelted a leolvasó készülékbe dugtad, vagy elé tetted a jegyet. Persze itt is van bérlet. Nincs bliccelés.
Talán itt kevésbé figyelmesek az utazáskor, mint Krasznojarszkban, de az is lehet, hogy csak a tömeg miatt nem látják a metrón, hogy az ember gyerekkel van.
Itt is az a rendszer, hogy egyszer beszállok egy metrójegyért, és addig utazom vele, amíg ki nem megyek valahol a metrómegállón kívülre.
A jegy 26 rubel, mágneskártyás. Csak a megállóban kell, amikor a beléptető automatánál leolvastatja az ember. (Vannak több utazásra alkalmasak is, bérletek is.) Ott forgó korlát van, vagy összecsapódó karok, nem lehet belógni. Még egy őr is nézi, hogy mit csinálnak az emberek. Ha nagy csomaggal, vagy babakocsival utazik valaki, akkor ugyanannyiért kell jegyet venni, csak csomagosat, amivel másik bejáraton kell bemeni, ami szélesebb.
A buszon és a villamoson is mágneskárytás rendszer van. Az első ajtónál kell felszállni, a vezetőnél is lehet jegyet venni 28 rubelért. Utána forgó korlát, ami továbbenged, ha kezelted a leolvasó készülékbe dugtad, vagy elé tetted a jegyet. Persze itt is van bérlet. Nincs bliccelés.
Talán itt kevésbé figyelmesek az utazáskor, mint Krasznojarszkban, de az is lehet, hogy csak a tömeg miatt nem látják a metrón, hogy az ember gyerekkel van.
Szállások
Utólag áttekintve a szállásainkat:
Krasznojarszkban nem tudtuk, hogy milyen szállásunk lesz, mert az ottaniak intézték. Ez azt jelenti, hogy Tánya intézte. Ott minden utcasarkon plakát hirdeti, hogy "Szálloda lakásokban", alatta telefonszám. Nem egy, több. Egy ilyenben szálltunk meg, vagyis egy kis lakást béreltünk, amíg ott voltunk. Talán másfél szobásnak mondható, teljesen felszerelve. (Mosógép, mikró, vasaló, vízforraló, tűzhely, tévé...) Az eredeti árat sokkaltuk, úgy tűnik, hogy lehetett belőle alkudni.
Természetesen itt nem kaptunk reggelit, nem volt wifi, de azért ez volt a legkényelmesebb.
Szentpéterváron és Moszkvában magunknak kellett intézni a szállást. Virágnak egy szentpétervári valaki ajánlott egy "olcsó" szállodát, amit persze mi nem tudtunk volna megfizetni. Amikor Virág ezt drágállotta, ajánlotta a booking.com-ot, amin aztán intéztük tovább. Virág kinézte a szállásokat, együtt ellenőriztük, aztán lefoglaltuk. Ehhez bankkártyás fizetés kell.
Szentpéterváron így egy viszonylag olcsó szállásunk volt (bár mindhárom város közül ez volt a legdrágább), ami egy "mini hotel" volt. Több hirdetést is láttunk (röpcédulák, falragaszok): mini hotel... Viszont itt nem láttunk olyan hirdetéseket, mint Krasznojarszkban.
Ez a mini hotelt kb. olyan lehet, hogy egy nagy belvárosi lakás szobáit kiadják külön-külön. Az is lehet, hogy két lakást nyitottak egybe. Dupla komfort, recepciós a bejáratnál, közös mikrosütő, vízforraló. Reggelit kaptunk. A booking.com-on azt írták, hogy van vezeték nélküli internet. Ezt ők úgy oldották meg, hogy volt egy USB-s mobilnetes modemük, és egy notebookjuk. Lehetett használni az ő gépüket is, de el is lehetett kérni a modemet (és persze ekkor telepíteni is kellett). Mi nem erre gondoltunk, amikor azt olvastuk, hogy vezeték nélküli internet. Azt is írták, hogy van mosási lehetőség, ami azt jelentette, hogy kaphattam lavórt, mosóport és gumikesztyűt. De alapvetően jó hangulatú volt az egész. (Csak nehezen találtunk oda, de az utólag már mindegy.)
Moszkvában egy hostelben foglaltunk szobát. Olcsóbb volt, mint Szentpéterváron, de nem kapunk reggelit (amit persze bőven ki lehet hozni a különbözetből). Itt már rögtön az elején tudtunk kapcsolódni wifi hálózatra - de nem a helyire. Utánaérdeklődtem, adtak azonosítót, jelszót, de csak másnaptól láttuk egyáltalán azt a hálózatot - azóta is időnként problémák vannak vele, mert nem kapunk IP címet. De amikor kapunk, akkor jó. Sajnos a recepciósok nem értenek hozzá, én meg oroszul nem tudom rendesen elmagyarázni, hogy mi van.
Itt is közös wc, mosdó - persze itt több szint van, több helyiség. Van teakonyha mikróval, hűtővel, vízforralóval, bögrékkel, tányérokkal, deszkával és kenyérvágó késsel. Van mosógép, vasalódeszka.
Itt sokan vannak, ami az elején nem volt zavaró, de tegnap este egy német csapat elég sokat rohangászott éjszaka. Úgy tűnik, ma is ez lesz. Az első szobánk ebből a szempontból nyugodtabb volt, mert messzebb volt a folyosó ajtajától, de annak viszont a szórakozóhelyre nyílt az ablaka. (Egy étterem kerthelyisége lehet az, sátorponyvával fedett - vagyis eső esetén azért beázik, akkor nincs buli - és hétköznap sincs.)
Főzés: Anna ötlete nyomán hoztunk magunkkal egy elektromos serpenyőt, hogy tudjunk meleget enni akkor is, ha egyébként nincs konyha. Ezt használtuk Krasznojarszkban is - bár ott a rendes konyhai felszerelést is használtuk. Használtuk Szentpéterváron is addig, amíg ránk nem szóltak, hogy gyenge a villanyvezeték. Itt, Moszkvában ezért már félve használtuk, de úgy látom, hogy a teakonyhában lehet, mert más pl. villanyrezsóval főzőtt ma. De Virág ügyesen megoldotta a főzést mikróval is.
Krasznojarszkban nem tudtuk, hogy milyen szállásunk lesz, mert az ottaniak intézték. Ez azt jelenti, hogy Tánya intézte. Ott minden utcasarkon plakát hirdeti, hogy "Szálloda lakásokban", alatta telefonszám. Nem egy, több. Egy ilyenben szálltunk meg, vagyis egy kis lakást béreltünk, amíg ott voltunk. Talán másfél szobásnak mondható, teljesen felszerelve. (Mosógép, mikró, vasaló, vízforraló, tűzhely, tévé...) Az eredeti árat sokkaltuk, úgy tűnik, hogy lehetett belőle alkudni.
Természetesen itt nem kaptunk reggelit, nem volt wifi, de azért ez volt a legkényelmesebb.
Szentpéterváron és Moszkvában magunknak kellett intézni a szállást. Virágnak egy szentpétervári valaki ajánlott egy "olcsó" szállodát, amit persze mi nem tudtunk volna megfizetni. Amikor Virág ezt drágállotta, ajánlotta a booking.com-ot, amin aztán intéztük tovább. Virág kinézte a szállásokat, együtt ellenőriztük, aztán lefoglaltuk. Ehhez bankkártyás fizetés kell.
Szentpéterváron így egy viszonylag olcsó szállásunk volt (bár mindhárom város közül ez volt a legdrágább), ami egy "mini hotel" volt. Több hirdetést is láttunk (röpcédulák, falragaszok): mini hotel... Viszont itt nem láttunk olyan hirdetéseket, mint Krasznojarszkban.
Ez a mini hotelt kb. olyan lehet, hogy egy nagy belvárosi lakás szobáit kiadják külön-külön. Az is lehet, hogy két lakást nyitottak egybe. Dupla komfort, recepciós a bejáratnál, közös mikrosütő, vízforraló. Reggelit kaptunk. A booking.com-on azt írták, hogy van vezeték nélküli internet. Ezt ők úgy oldották meg, hogy volt egy USB-s mobilnetes modemük, és egy notebookjuk. Lehetett használni az ő gépüket is, de el is lehetett kérni a modemet (és persze ekkor telepíteni is kellett). Mi nem erre gondoltunk, amikor azt olvastuk, hogy vezeték nélküli internet. Azt is írták, hogy van mosási lehetőség, ami azt jelentette, hogy kaphattam lavórt, mosóport és gumikesztyűt. De alapvetően jó hangulatú volt az egész. (Csak nehezen találtunk oda, de az utólag már mindegy.)
Moszkvában egy hostelben foglaltunk szobát. Olcsóbb volt, mint Szentpéterváron, de nem kapunk reggelit (amit persze bőven ki lehet hozni a különbözetből). Itt már rögtön az elején tudtunk kapcsolódni wifi hálózatra - de nem a helyire. Utánaérdeklődtem, adtak azonosítót, jelszót, de csak másnaptól láttuk egyáltalán azt a hálózatot - azóta is időnként problémák vannak vele, mert nem kapunk IP címet. De amikor kapunk, akkor jó. Sajnos a recepciósok nem értenek hozzá, én meg oroszul nem tudom rendesen elmagyarázni, hogy mi van.
Itt is közös wc, mosdó - persze itt több szint van, több helyiség. Van teakonyha mikróval, hűtővel, vízforralóval, bögrékkel, tányérokkal, deszkával és kenyérvágó késsel. Van mosógép, vasalódeszka.
Itt sokan vannak, ami az elején nem volt zavaró, de tegnap este egy német csapat elég sokat rohangászott éjszaka. Úgy tűnik, ma is ez lesz. Az első szobánk ebből a szempontból nyugodtabb volt, mert messzebb volt a folyosó ajtajától, de annak viszont a szórakozóhelyre nyílt az ablaka. (Egy étterem kerthelyisége lehet az, sátorponyvával fedett - vagyis eső esetén azért beázik, akkor nincs buli - és hétköznap sincs.)
Főzés: Anna ötlete nyomán hoztunk magunkkal egy elektromos serpenyőt, hogy tudjunk meleget enni akkor is, ha egyébként nincs konyha. Ezt használtuk Krasznojarszkban is - bár ott a rendes konyhai felszerelést is használtuk. Használtuk Szentpéterváron is addig, amíg ránk nem szóltak, hogy gyenge a villanyvezeték. Itt, Moszkvában ezért már félve használtuk, de úgy látom, hogy a teakonyhában lehet, mert más pl. villanyrezsóval főzőtt ma. De Virág ügyesen megoldotta a főzést mikróval is.
Utolsó nap
Ma a Néprajzi Intézet Archívumában dolgoztam megint. Jó kis kutatónap volt. Egész nap régi terepnaplókat böngésztem. Sok jó adatot találtam. Úgy volt, hogy nem fényképezhetek, csak nagyon drágán fénymásolhatok, de aztán végül megengedték a fényképezést is.
Örülök, mert ezeket a terepnaplókat még más nem kutatta. Dolgozott itt egy francia kutató is, de ő csak a szövegek irodalmi változatát nézte meg (amit én még Krasznojarszkban láttam), és ezeket a húsz évvel későbbi, igen nehezen olvasható naplókat nem. Tényleg nehezen olvasható: egy szóhoz kértem segítséget a gyűjtemény kezelőjétől, de ő sem tudta kiböngészni. Amúgy egész nap tetriszekik, de nem olyan ügyesen, mint Papács, aki nem egész nap tetriszezik.
Szóval, nagy zsákmánnyal térek haza. Mindenkinek köszönöm a sok-sok segítséget.
Ami kimaradt: Moszkvában: 4 db terepnapló, mert már nem volt időm kikérni. Fénykép- és hangtár gyűjtemény anyaga, mert csak jövő hétre nézték volna meg, hogy mi van nekik. Azt ígérték, elküldik a listát e-mailen.
Szentpéterváron: Popov gyűjtése, mert a helyiek akarják kiadni, és nem engedtek belenézni. A fénykép- és a tárgygyűjtemény anyaga.
Krasznojarszkban semmi nem maradt ki, tudtommal.
Örülök, mert ezeket a terepnaplókat még más nem kutatta. Dolgozott itt egy francia kutató is, de ő csak a szövegek irodalmi változatát nézte meg (amit én még Krasznojarszkban láttam), és ezeket a húsz évvel későbbi, igen nehezen olvasható naplókat nem. Tényleg nehezen olvasható: egy szóhoz kértem segítséget a gyűjtemény kezelőjétől, de ő sem tudta kiböngészni. Amúgy egész nap tetriszekik, de nem olyan ügyesen, mint Papács, aki nem egész nap tetriszezik.
Szóval, nagy zsákmánnyal térek haza. Mindenkinek köszönöm a sok-sok segítséget.
Ami kimaradt: Moszkvában: 4 db terepnapló, mert már nem volt időm kikérni. Fénykép- és hangtár gyűjtemény anyaga, mert csak jövő hétre nézték volna meg, hogy mi van nekik. Azt ígérték, elküldik a listát e-mailen.
Szentpéterváron: Popov gyűjtése, mert a helyiek akarják kiadni, és nem engedtek belenézni. A fénykép- és a tárgygyűjtemény anyaga.
Krasznojarszkban semmi nem maradt ki, tudtommal.
Utolsó munkanapunk az utazás alatt
Virág elment reggel fél tíz körül. Mi még maradtunk egy kicsit, befejeztük a reggeli tevékenységeket, aztán mi indultunk. Most kényelmes tempóban sétáltunk, kicsit más útvonalon. (A cipőm sajnos éjszaka nem száradt meg az ablak alatt, de ma naközben igen, mert csak reggel esett egy kicsit, mielőtt elindultunk, aztán azután, hogy hazaértünk - különben viszonylag kellemesen hűvös idő volt.)
Kerestem egy boltot, ahol USB-s kis lámpát tudok venni a notebookhoz, hogy Virágot ne zavarja éjszaka, hogy ég a villany (olvasólámpánk nincs a szobában).
Az első etetés előtt nem találtam ilyet, de aztán a következőig volt időm megnézni a Veréb dombot, rajta az egyetemmel (kívülről), és a kilátást a dombról a városra, és még egy Media Markt-ot is találtam, ahol kaptam lámpácskát.
Aztán vissza Virághoz.
Ma megint kell majd adatokat menteni a fényképezőről.
Próbáltunk elbúcsúzni az emberektől az archívumban, de csak részben sikerült, nem mindenki volt ott.
Úgy tűnik, ez egy sikeres "gyűjtő" út volt. Virág tudja a részleteket, nagyon örül az anyagnak, amit összeszedett - pedig mindent nem sikerült, amit lehetett volna. De legalább most már tudja, hogy kb. mik vannak és hol.
Na, de erről most már nem írok többet, hadd lelkendezzen róla Virág.
Kerestem egy boltot, ahol USB-s kis lámpát tudok venni a notebookhoz, hogy Virágot ne zavarja éjszaka, hogy ég a villany (olvasólámpánk nincs a szobában).
Az első etetés előtt nem találtam ilyet, de aztán a következőig volt időm megnézni a Veréb dombot, rajta az egyetemmel (kívülről), és a kilátást a dombról a városra, és még egy Media Markt-ot is találtam, ahol kaptam lámpácskát.
Aztán vissza Virághoz.
Ma megint kell majd adatokat menteni a fényképezőről.
Próbáltunk elbúcsúzni az emberektől az archívumban, de csak részben sikerült, nem mindenki volt ott.
Úgy tűnik, ez egy sikeres "gyűjtő" út volt. Virág tudja a részleteket, nagyon örül az anyagnak, amit összeszedett - pedig mindent nem sikerült, amit lehetett volna. De legalább most már tudja, hogy kb. mik vannak és hol.
Na, de erről most már nem írok többet, hadd lelkendezzen róla Virág.
2010. június 16., szerda
Tegnap és ma
Az Akadémia Néprajzi Kutatóintézetében nagyon kedvesek voltak velem. (Lassan talán unalmas, hogy mindenhol ezt írom, de így van, mindenki nagyon kedves és segítőkész.) Nehéz volt bejutni, de sikerült. Jót beszélgettem a szibériai osztály vezetőjével, Dmitrij Funkkal, aki a könyvtári munka után átirányított az Archívumba. SAjnos emiatt elkéstem Valentin Guszevtől, aki a Nyelvészeti Kutatóintézet nyelvésze. Adott nekem frissen gyűjtött szövegeket.
Ma megint az Archívumban dolgozgattam. Akire leginkább számítottam, attól nem volt sok anyag, de találtam mást, sőt, addig rágtam szegény archívumvezető fülét, amíg úgy nem döntött, hogy holnap a hanganyagot is megnézzük.
Haladnak a dolgok...
Most pedig lefekszem aludni.
Ma megint az Archívumban dolgozgattam. Akire leginkább számítottam, attól nem volt sok anyag, de találtam mást, sőt, addig rágtam szegény archívumvezető fülét, amíg úgy nem döntött, hogy holnap a hanganyagot is megnézzük.
Haladnak a dolgok...
Most pedig lefekszem aludni.
Ma nem sétáltunk este
Ma önállóan kerestük meg az archívumot. Nagyon erős tempóban egy óra gyaloglás volt. Kicsit elszámítottuk, és 10 perccel később is indultunk a kelleténél. De azért megtaláltuk és odaértünk. Visszafelé már metróval jöttünk, amit Péterke nem szeret sajnos. Utána vásárlás, vacsora. Finom volt. A mai nem volt hosszú nap, mégis elfáradtunk. Egyikünknek sem volt kedve sétálni este.
Sokat esett az eső, és ahogy sétáltunk, az esőkabát és esernyő ellenére a nadrágom és a cipőm jól elázott. Remélem, reggelre megszárad a cipőm is.
A többit majd Virág megírja.
Sokat esett az eső, és ahogy sétáltunk, az esőkabát és esernyő ellenére a nadrágom és a cipőm jól elázott. Remélem, reggelre megszárad a cipőm is.
A többit majd Virág megírja.
Ermitázsos séta képei
Kész a válogatás.
Címképnek egy Leonardo da Vinci köréből kikerült festő - számunkra paródiának tűnő - képével (nem tudom, mi az eredeti címe, de lehetne az is, hogy Mona Lisa parókában, félmeztelenül :-) ). Ismét csak kattintani kell a képre, hogy a többi is megjelenjen.
Sajnos ha vakuval fényképezünk szemből, becsillannak a képek. Ha vaku nélkül szemből, akkor nagyon sötétek. Ha pedig oldalról egy kicsit, akkor nem annyira élvezhetők. Ez van.
Címképnek egy Leonardo da Vinci köréből kikerült festő - számunkra paródiának tűnő - képével (nem tudom, mi az eredeti címe, de lehetne az is, hogy Mona Lisa parókában, félmeztelenül :-) ). Ismét csak kattintani kell a képre, hogy a többi is megjelenjen.
Sajnos ha vakuval fényképezünk szemből, becsillannak a képek. Ha vaku nélkül szemből, akkor nagyon sötétek. Ha pedig oldalról egy kicsit, akkor nem annyira élvezhetők. Ez van.
 |
| Ermitázs |
2010. június 15., kedd
Első munkanap Moszkvában
Anna reggel elutazott. Mi, fiúk, kikísértük a repülőtérre. Utána pedig igyekeztünk Virághoz.
Egész nap esett az eső. Nagy nehezen odataláltunk a néprajzi intézethez. Hatalmas, modern épület (ez az egész Orosz Tudományos Akadémia épülete), napelemekkel fűtenek/hűtenek, belépés egy benti dolgozó kíséretében, útlevél ellenében engedéllyel.
Fent (18. emelet) nagyon kedvesen fogadtak minket. Teával, süteménnyel, fenyőmaggal töltött csokládés desszerttel, sonkás kenyérrel, almával kínáltak. Nem kérettem magam, éhes voltam és szomjas - nagyon jól esett és finom is volt. Mindenből azért nem ettem - időm sem volt elég ehhez. Majd Virág leírja, hogy itt kik voltak, és mit tudott intézni. Mindenesetre egy professzor és két idősebb néni kíséretében átmehettünk az archívumba, ami néhány villamosmegállóval odébb, egy korántsem ilyen modern épületben volt.
Ott is nagyon kedvesen fogadtak minket. Persze a kisgyerek minden nőt elbűvöl. Engem a gyerekkel leültettek egy külön szobában. Egy idősebb néni próbált velem beszélgetni - angolul is tudott! Aztán próbált gondoskodni: kitalálta, hogy a gyerek álmos, szervezett neki takarót, paplant, egy asztalról lepakoltak, hogy ott alhasson. Igyekezett segíteni tisztába tenni. Közben még mások is szaladgáltak, hogy minden kényelmünk meglegyen. Végül egyedül hagytak minket a szobában, hogy nyugodtan tudjon aludni - de kaptam egy nagy bögre teát, halvát, sajtot és talán pirogot hozzá. Ezt is szívesen megettem.
Persze alvás nem lett belőle, utána meg igyekeztünk a nyelvészeti intézetbe (ahová már az indulásunkkor oda kellett volna érnünk, csak nem tudtunk időben elindulni), Guszevvel találkozni. Majd Virág leírja, hogy ő kicsoda. Mindenestre nagyon kedves, rendes ember, szépen beszél magyarul. Teával kínált minket és elbeszélgettek Virággal, akinek próbált mindenben segíteni.
Végül már este indultunk haza. Vacsora stb. Virág próbált már írni valamit a blogra, de az internet-kapcsolatával valami baj volt, nem sikerült. Most nekem ment. Eddig nem a hostel wifijét használtuk, hanem egy másik ingyenes, titkosítatlan hálózatot. Most sikerült erre is csatlakozni. Reméljük, reggel Virágnak is sikerül írni.
Holnap csak du. 3-ra lehet menni az archívumba. Majd megpróbálunk odatalálni. Nem teljesen egyszerű, de hagyunk rá időt, csak sikerülni fog.
Furcsa, hogy már milyen régóta eljöttünk otthonról. Örülünk, hogy pár nap múlva már otthon lehetünk.
Egész nap esett az eső. Nagy nehezen odataláltunk a néprajzi intézethez. Hatalmas, modern épület (ez az egész Orosz Tudományos Akadémia épülete), napelemekkel fűtenek/hűtenek, belépés egy benti dolgozó kíséretében, útlevél ellenében engedéllyel.
Fent (18. emelet) nagyon kedvesen fogadtak minket. Teával, süteménnyel, fenyőmaggal töltött csokládés desszerttel, sonkás kenyérrel, almával kínáltak. Nem kérettem magam, éhes voltam és szomjas - nagyon jól esett és finom is volt. Mindenből azért nem ettem - időm sem volt elég ehhez. Majd Virág leírja, hogy itt kik voltak, és mit tudott intézni. Mindenesetre egy professzor és két idősebb néni kíséretében átmehettünk az archívumba, ami néhány villamosmegállóval odébb, egy korántsem ilyen modern épületben volt.
Ott is nagyon kedvesen fogadtak minket. Persze a kisgyerek minden nőt elbűvöl. Engem a gyerekkel leültettek egy külön szobában. Egy idősebb néni próbált velem beszélgetni - angolul is tudott! Aztán próbált gondoskodni: kitalálta, hogy a gyerek álmos, szervezett neki takarót, paplant, egy asztalról lepakoltak, hogy ott alhasson. Igyekezett segíteni tisztába tenni. Közben még mások is szaladgáltak, hogy minden kényelmünk meglegyen. Végül egyedül hagytak minket a szobában, hogy nyugodtan tudjon aludni - de kaptam egy nagy bögre teát, halvát, sajtot és talán pirogot hozzá. Ezt is szívesen megettem.
Persze alvás nem lett belőle, utána meg igyekeztünk a nyelvészeti intézetbe (ahová már az indulásunkkor oda kellett volna érnünk, csak nem tudtunk időben elindulni), Guszevvel találkozni. Majd Virág leírja, hogy ő kicsoda. Mindenestre nagyon kedves, rendes ember, szépen beszél magyarul. Teával kínált minket és elbeszélgettek Virággal, akinek próbált mindenben segíteni.
Végül már este indultunk haza. Vacsora stb. Virág próbált már írni valamit a blogra, de az internet-kapcsolatával valami baj volt, nem sikerült. Most nekem ment. Eddig nem a hostel wifijét használtuk, hanem egy másik ingyenes, titkosítatlan hálózatot. Most sikerült erre is csatlakozni. Reméljük, reggel Virágnak is sikerül írni.
Holnap csak du. 3-ra lehet menni az archívumba. Majd megpróbálunk odatalálni. Nem teljesen egyszerű, de hagyunk rá időt, csak sikerülni fog.
Furcsa, hogy már milyen régóta eljöttünk otthonról. Örülünk, hogy pár nap múlva már otthon lehetünk.
2010. június 14., hétfő
Kreml, Vörös tér
Ma ezeket néztük meg, ugyanis munkaszüneti nap volt. (A szombatra eső ünnep miatt ma volt munkaszünet.) A Vörös téren nem lehetett rendesen körülnézni, mert a Lenin mauzóleum előtt még bontották a színpadot. De a végein voltunk, közben a Gum áruházon mentünk keresztül. Jártunk bent a székesegyházakban. Láttunk Lenin és Sztálin imitátorokat, szökőkutakat. Visszafelé pedig kicsit más útvonalon mentünk, mint odafelé. Tényleg közel lakunk a belvároshoz. Majd lesz egy Picasa album is erről, de nem ma, mert már nagyon késő van. Anna holnap elutazik, Virág pedig próbál bejelentkezni a helyi néprajzi, illetve a nyelvészeti intézetben.
Egyébként pedig kaptunk egy másik szobát, aminek nem a hangos szórakozóhelyre, hanem az utcára nyíló ablaka van, nagyobb benne a hely - így az ágyamból a matracomat is áthoztam, ideköltözöm.
Jó éjt!
Egyébként pedig kaptunk egy másik szobát, aminek nem a hangos szórakozóhelyre, hanem az utcára nyíló ablaka van, nagyobb benne a hely - így az ágyamból a matracomat is áthoztam, ideköltözöm.
Jó éjt!
Képek: Szentpétervár éjszaka
Az album:
Lesz majd még egy album az ermitázsos sétáról, de most reggelizünk és megyünk, hogy meg tudjuk nézni együtt a Vörös teret és a Kremlt.
 |
| Szentpétervár éjjel |
Lesz majd még egy album az ermitázsos sétáról, de most reggelizünk és megyünk, hogy meg tudjuk nézni együtt a Vörös teret és a Kremlt.
Reggelre kelve...
Jó reggelt!
A lehetőségekhez képest kipihenten ébredtem. Anna már el is ment, Emil szerintem még alszik.
Nem volt olyan vészes a zene, amikor már becsuktuk az ablakot.
Még néhány szó Szentpétervárról: nagyon-nagyon tetszett nekem az a város. Annak ellenére, hogy hatalmas, nagyon hatásos épületek vannak kedvesnek, emberléptékűnek tűnt nekem. Hálás vagyok Emilnek, hogy úgy bejárta a város, mert ha ő nincs ott, és biztos nem néztem volna meg semmit, hanem munka után még otthon rendezgettem volna az aznap összeszedett mindenfélét. Arra otthon is ráérek majd.
Meglepő élmény volt a fehér éjszaka. A Jelagin-szigeten lepődtem meg először, amikor Emil szólt, hogy már 11 óra van, és a Nap még egészem fent volt az égen, minden napsütéses volt, kisgyerekek szaladgáltak a tengerparton és fiatalok frizbiztek a fűben. 11 óra????
Amikor pedig a hídfelnyitás miatt sétáltunk, egész végig világos volt. Jó, volt kb. fél óra, amikor olyan szürkületjellegű idő volt, de egyébként akár olvasni is lehetett volna.
Mókás, hogy Krasznojarszkban is és Szentpéterváron is találkoztunk magyarokkal :-) .
Igazán értékelem, hogy itt tényleg van WiFi!
Gergő, hogy sikerült a felvételid????
A lehetőségekhez képest kipihenten ébredtem. Anna már el is ment, Emil szerintem még alszik.
Nem volt olyan vészes a zene, amikor már becsuktuk az ablakot.
Még néhány szó Szentpétervárról: nagyon-nagyon tetszett nekem az a város. Annak ellenére, hogy hatalmas, nagyon hatásos épületek vannak kedvesnek, emberléptékűnek tűnt nekem. Hálás vagyok Emilnek, hogy úgy bejárta a város, mert ha ő nincs ott, és biztos nem néztem volna meg semmit, hanem munka után még otthon rendezgettem volna az aznap összeszedett mindenfélét. Arra otthon is ráérek majd.
Meglepő élmény volt a fehér éjszaka. A Jelagin-szigeten lepődtem meg először, amikor Emil szólt, hogy már 11 óra van, és a Nap még egészem fent volt az égen, minden napsütéses volt, kisgyerekek szaladgáltak a tengerparton és fiatalok frizbiztek a fűben. 11 óra????
Amikor pedig a hídfelnyitás miatt sétáltunk, egész végig világos volt. Jó, volt kb. fél óra, amikor olyan szürkületjellegű idő volt, de egyébként akár olvasni is lehetett volna.
Mókás, hogy Krasznojarszkban is és Szentpéterváron is találkoztunk magyarokkal :-) .
Igazán értékelem, hogy itt tényleg van WiFi!
Gergő, hogy sikerült a felvételid????
2010. június 13., vasárnap
Moszkva
Megérkeztünk. Ez jó. Van még egy csomó jó dolog:
1, Van hol aludnunk.
2, húsos palacsintát vacsoráztunk.
3, finom teát ittam, és vettem citromot.
4, elállt az eső.
5, van WiFi, és Skype-oztunk Zsuzsival.
Kevésbé jó dolgok:
1, Egy disco van az ablak alatt
2, Emil nem alszik a szobában
3, fáradtak vagyunk, és komoly erőfeszítéseket teszünk, hogy ne menjünk egymás agyára.
Még egy jó dolog:
Tika elaludt, és mehetek mosakodni.
És még egy: Holnap itt munkaszüneti nap van,úgyhogy nagy alvás és séta várható.
Mindenkinek jó éjt!
Virág
1, Van hol aludnunk.
2, húsos palacsintát vacsoráztunk.
3, finom teát ittam, és vettem citromot.
4, elállt az eső.
5, van WiFi, és Skype-oztunk Zsuzsival.
Kevésbé jó dolgok:
1, Egy disco van az ablak alatt
2, Emil nem alszik a szobában
3, fáradtak vagyunk, és komoly erőfeszítéseket teszünk, hogy ne menjünk egymás agyára.
Még egy jó dolog:
Tika elaludt, és mehetek mosakodni.
És még egy: Holnap itt munkaszüneti nap van,úgyhogy nagy alvás és séta várható.
Mindenkinek jó éjt!
Virág
Szentpétervár éjszaka
Éjfél körül indultunk a szállásunkról. Igyekeztünk be a hídhoz - mármint ahhoz a hídhoz, ami minden képeslapon rajta van felnyitva, és ami az Ermitázs és a Kunsztkamera között van. Időben oda is értünk. Hatalmas tömeg a parton. Messze kellett mennüónk, hogy lássunk valamit. Mint otthon augusztus 20-án a tűzijáték alkalmával a rakparton.
Gondoltam, talán a túlparton kevesebben lesznek. Így is volt, átmentünk. Felnyitották a hidat - de már előtte a szomszédot, ami a tenger felé volt. A hídfelnyitás előtt rengeteg sétáló és egyéb hajó sorakozott kivilágítva a Néván. Nagyon jól nézett ki. A hidak persze ki voltak világítva. Jöttek a tenger felől nagyobb folyami hajók, át a hidak alatt. De ebben nem volt semmi díszkivilágítás, semmi különös, ünnepi. Az emberek is eltűntek a partról. Virág arra gondolt, hogy minden éjszaka felnyitják a hidakat, és megy a folyami áruszállítás. Lehet, hogy igaza van.
Egy idő múlva a tenger felé eső hidat leeresztették. Ahol mi átmentünk, maradt nyitva. Vártunk. Gondoltam, hogy ha csak soká eresztik le, akkor kénytelenek leszünk átsétálni a másik hídhoz. De előbb meg akartam kérdezni egy rendőrt, hogy mikor eresztik le. Rendőr már nem állt ott mellette, de egy táblára ki volt írva, hogy 1:25-4:55 a felnyitás :-)))
Így kénytelenek voltunk a szerencsére leeresztett szomszéd hídhoz elsétálni, majd át, és vissza - a túloldalról megnéztük a látványosságot. Nagyon igyekeztünk haza, de csak 4 előtt valamivel értünk a szállásra. A kedves recepciós lány ajtót nyitott nekünk. Keveset aludtunk, de megérte. Sok képeket is készítettünk, majd tezsek fel egy új albumot a Picasára.
Egyébként a világítótornyok éjszaka már nem égették a lángot, és az útikönyv azt írja, hogy kifogtuk az egyetlen napot, amikor az égett az évben.
Gondoltam, talán a túlparton kevesebben lesznek. Így is volt, átmentünk. Felnyitották a hidat - de már előtte a szomszédot, ami a tenger felé volt. A hídfelnyitás előtt rengeteg sétáló és egyéb hajó sorakozott kivilágítva a Néván. Nagyon jól nézett ki. A hidak persze ki voltak világítva. Jöttek a tenger felől nagyobb folyami hajók, át a hidak alatt. De ebben nem volt semmi díszkivilágítás, semmi különös, ünnepi. Az emberek is eltűntek a partról. Virág arra gondolt, hogy minden éjszaka felnyitják a hidakat, és megy a folyami áruszállítás. Lehet, hogy igaza van.
Egy idő múlva a tenger felé eső hidat leeresztették. Ahol mi átmentünk, maradt nyitva. Vártunk. Gondoltam, hogy ha csak soká eresztik le, akkor kénytelenek leszünk átsétálni a másik hídhoz. De előbb meg akartam kérdezni egy rendőrt, hogy mikor eresztik le. Rendőr már nem állt ott mellette, de egy táblára ki volt írva, hogy 1:25-4:55 a felnyitás :-)))
Így kénytelenek voltunk a szerencsére leeresztett szomszéd hídhoz elsétálni, majd át, és vissza - a túloldalról megnéztük a látványosságot. Nagyon igyekeztünk haza, de csak 4 előtt valamivel értünk a szállásra. A kedves recepciós lány ajtót nyitott nekünk. Keveset aludtunk, de megérte. Sok képeket is készítettünk, majd tezsek fel egy új albumot a Picasára.
Egyébként a világítótornyok éjszaka már nem égették a lángot, és az útikönyv azt írja, hogy kifogtuk az egyetlen napot, amikor az égett az évben.
Megszálltuk Moszkvát
Na jó, leszálltunk Moszkvában, felszálltunk egy buszra, amivel bejöttünk a 7-es metró végállomására, majd átszálltunk a 9-es metróra (van, 11-es is), és sikerült megszállnunk itt, ahol terveztük.
Wifi van, bár egyelőre a hostelére nem sikerült csatlakozni.
Két napja kértünk egy plusz ágyat a szobába, mert átvariáltuk a szállást. Visszajeleztek, hogy OK, de kiderült, hogy ez csak úgy megy, ha valamelyikünk másik szobába kültözik. Keddig így most másik szobában alszom (több személyes férfi szobában). Utána költözöm vissza Virághoz.
Ma is elfáradtunk, kb. két óra volt, amíyg beértünk a repülőtérre, pedig egy metróállomás közelében, a belvárosban lakunk.
Dög meleg, fülledt idő van, húzós volt kabátban... Még mindig büdösek vagyunk, de majd bevesszük a zuhanyzót is.
Közben találtunk egy boltot nagy választékkal, viszonylag olcsó árakkal, itt a közelben. Vásároltunk ennivalót, mert itt nem kapunk reggelit - de ezért olcsbb is a szállás.
Persze már eleve fáradtak voltunk, mert megnéztük Szentpétervárt éjszaka csonka családostul. Nagyon jó volt, külön írok majd róla mindjárt.
Wifi van, bár egyelőre a hostelére nem sikerült csatlakozni.
Két napja kértünk egy plusz ágyat a szobába, mert átvariáltuk a szállást. Visszajeleztek, hogy OK, de kiderült, hogy ez csak úgy megy, ha valamelyikünk másik szobába kültözik. Keddig így most másik szobában alszom (több személyes férfi szobában). Utána költözöm vissza Virághoz.
Ma is elfáradtunk, kb. két óra volt, amíyg beértünk a repülőtérre, pedig egy metróállomás közelében, a belvárosban lakunk.
Dög meleg, fülledt idő van, húzós volt kabátban... Még mindig büdösek vagyunk, de majd bevesszük a zuhanyzót is.
Közben találtunk egy boltot nagy választékkal, viszonylag olcsó árakkal, itt a közelben. Vásároltunk ennivalót, mert itt nem kapunk reggelit - de ezért olcsbb is a szállás.
Persze már eleve fáradtak voltunk, mert megnéztük Szentpétervárt éjszaka csonka családostul. Nagyon jó volt, külön írok majd róla mindjárt.
2010. június 12., szombat
Virágtól mai nap
Nagyon jó volt, hogy ilyen nagyokat sikerült aludni az elmúlt két napban. El tudnám képzelni most is, hogy lefekszem...
Érdekes volt az Ermitázs, hogy Emillel mennyire más dolgok ragadtak meg minket. És újra voltunk szentmisén is. Nagyon örülök,hogy találtunk katolikus templomot.
Remélem, Moszkvában lesz rendes WiFi.
Addig is mindenkinek puszi!
Virág
Érdekes volt az Ermitázs, hogy Emillel mennyire más dolgok ragadtak meg minket. És újra voltunk szentmisén is. Nagyon örülök,hogy találtunk katolikus templomot.
Remélem, Moszkvában lesz rendes WiFi.
Addig is mindenkinek puszi!
Virág
Ermitázs + hídfelnyitás
Ma 11-kor ébredtünk, nem kellett dolgozni a múzeumban, mert csak hétköznep dolgoznak a kutatóik. Így reggeli után az Ermitázsba mentünk. Végigrohantunk rajta. Pontosabban végig sem, mert hatalmas - és néhol megálltunk egy kicsit. Egy teljes nap is kevés lenne rá. Sok ismert művész sok ismert művével találkoztunk, meg számomra sok ismeretlennel is. Voltak jók is. Majd felteszünk képeket is, mert végülis váltottunk fotójegyet. A pénztáros néni kedves volt. Tudta, hogy az egyetemistáknak ingyenes a belépés, és kérdezte, hogy nem vagyunk-e azok. Mondtuk, hogy én az vagyok, de csak magyar diákigazolványom van. Nem zavarta. Megnézte. Ez 400 rubelt jelentett. Köszönjük!
Múzeum után kinéztünk a Névára, és égtek a lángok a sziget végén lévő világítótornyok tetején. Az Ermitázs előtti téren pedig nagy színpad, műsor. Ma van Oroszország függetlenné válásának napja. Gondoltuk, hogy ha ma nem, hát mikor nyitnák fel a hida(ka)t? Virág megkérdezte több rendőrtől is. Éjjel 1:45-kor lesz hídfelnyitás. Azt készülünk megnézni, nemsokára indulunk (itt éjfél lesz mindjárt). A recepciós lány kedves, amikor visszaérünk, ébrenm lesz és kinyitja nekünk a kaput - valamikor fél három és három között :-)
Szeretném videóra venni, ahogy felnyitják a hidat.
Nagyjából összepakoltunk, holnap reggel 9-kor szeretnénk elhagyni a "szállodát", hogy biztosan időben kiérjünk a repülőtérre. Helyi idő szerint 12:40-kor indul majd a gépünk, alig több, mint egy óra az út. Én már innét többet nem írok - reméljük, majd Moszkvából gond nélkül sikerül.
Virág még itt ül és tervez írni valamit.
Viszlát holnap este Moszkvából!
Múzeum után kinéztünk a Névára, és égtek a lángok a sziget végén lévő világítótornyok tetején. Az Ermitázs előtti téren pedig nagy színpad, műsor. Ma van Oroszország függetlenné válásának napja. Gondoltuk, hogy ha ma nem, hát mikor nyitnák fel a hida(ka)t? Virág megkérdezte több rendőrtől is. Éjjel 1:45-kor lesz hídfelnyitás. Azt készülünk megnézni, nemsokára indulunk (itt éjfél lesz mindjárt). A recepciós lány kedves, amikor visszaérünk, ébrenm lesz és kinyitja nekünk a kaput - valamikor fél három és három között :-)
Szeretném videóra venni, ahogy felnyitják a hidat.
Nagyjából összepakoltunk, holnap reggel 9-kor szeretnénk elhagyni a "szállodát", hogy biztosan időben kiérjünk a repülőtérre. Helyi idő szerint 12:40-kor indul majd a gépünk, alig több, mint egy óra az út. Én már innét többet nem írok - reméljük, majd Moszkvából gond nélkül sikerül.
Virág még itt ül és tervez írni valamit.
Viszlát holnap este Moszkvából!
2010. június 11., péntek
Félig elmosott esti séta
Ma gyönyörű idő volt - csak este kezdett esni az eső, miközben sétáltunk. De amit szerettünk volna, addigra már megnéztük, csak a végén metróval jöttünk "haza".
Reggel későn indult a nap, mert 11-kor ébredtünk (tegnap későn feküdtünk le), de nem volt gond, mert a múzeumba csak 2-re jött be az archívumban dolgozó lány (aki egyébként pénteken nem is szokott dolgozni).
Este találtunk még közelebbi olcsó boltot (a pályaudvar pénztára alatt). Húsos palacsintát ettünk tejföllel és koreai répasalátával. Nagyon jó volt.
Ma talán hamarabb lefekszünk aludni.
Holnapra eredetileg Petrodvorecet terveztük, ahol sok szép szökőkút van, de mivel esni fog az eső, és még nem láttuk, az Ermitázsba megyünk. Valószínűleg nem veszünk 200 rubelért fényképezőjegyet, erről nem lesznek fényképeink. Utána pedig 7-kor esti mise - majd pakolás, és vasárnap repülünk Moszkvába.
Reggel későn indult a nap, mert 11-kor ébredtünk (tegnap későn feküdtünk le), de nem volt gond, mert a múzeumba csak 2-re jött be az archívumban dolgozó lány (aki egyébként pénteken nem is szokott dolgozni).
Este találtunk még közelebbi olcsó boltot (a pályaudvar pénztára alatt). Húsos palacsintát ettünk tejföllel és koreai répasalátával. Nagyon jó volt.
Ma talán hamarabb lefekszünk aludni.
Holnapra eredetileg Petrodvorecet terveztük, ahol sok szép szökőkút van, de mivel esni fog az eső, és még nem láttuk, az Ermitázsba megyünk. Valószínűleg nem veszünk 200 rubelért fényképezőjegyet, erről nem lesznek fényképeink. Utána pedig 7-kor esti mise - majd pakolás, és vasárnap repülünk Moszkvába.
Képek az esti sétákról
Készítettem egy durva válogatást a szentpétervári esti sétáinkon készített képekből. Valószínűleg több ilyen már nem lesz.
Itt lehet őket megnézni (kattintani kell a képre):
Itt lehet őket megnézni (kattintani kell a képre):
 |
| Szentpétervár 3. |
Szép sziget, munkabeszámoló
Ma megint nagyon szépet sétáltunk Emillel. Ő már biztos írt is róla.
Nekem nagy élmény volt, hogy először láttam életemben szabadon rohangáló patkányokat. Nos, ebből az élményből nekem egy életre elég is volt. De azért lefényképeztem őket. Szép volt a sziget sok kis eldugott vízzel, kacsákkal, szobrokkal. Remélem, Emil tesz majd fel képet is.
Ma sikerült végignéznem egy nagy nganaszankutató asszony összes terepnaplóját, kb. 1500 oldal. Felmérhetetlenül jó anyag van benne, igyekeztem minél több mindent hasznosítani. Nem pont azzal foglalkozik, ami engem a legjobban érdekel, de ez nem is baj. Persze nem volt szabad az egészet lefényképeznem, de a legfontosabb részeket igen. A többit is valamennyire kijegyzeteltem, hogy legalább tudjam, hogy mit hol találok meg legközelebb. Még rengeteg mindent lehetne csinálni itt, de nem szeretnének a régebbi anyagokhoz engedni, sőt, a fényképek és a tárgyak sem hozzáférhetőek éppen. Legalább van miért visszajönni.
Kár, hogy senki nem tudja, hol vannak Gracsova magnetofonfelvételei. Pedig van egy olyan nganaszan mesefölvétele, ami teljesen egyedülálló lenne - ha meglenne. A mese 30 kézírásos oldalt tölt meg! Sajnos csak az orosz fordítása olvasható, a nganaszan eredeti holléte rejtély. Jó lenne, ha sikerülne megtalálni. Félő, hogy nem adta be gyűjteménybe.
Nekem nagy élmény volt, hogy először láttam életemben szabadon rohangáló patkányokat. Nos, ebből az élményből nekem egy életre elég is volt. De azért lefényképeztem őket. Szép volt a sziget sok kis eldugott vízzel, kacsákkal, szobrokkal. Remélem, Emil tesz majd fel képet is.
Ma sikerült végignéznem egy nagy nganaszankutató asszony összes terepnaplóját, kb. 1500 oldal. Felmérhetetlenül jó anyag van benne, igyekeztem minél több mindent hasznosítani. Nem pont azzal foglalkozik, ami engem a legjobban érdekel, de ez nem is baj. Persze nem volt szabad az egészet lefényképeznem, de a legfontosabb részeket igen. A többit is valamennyire kijegyzeteltem, hogy legalább tudjam, hogy mit hol találok meg legközelebb. Még rengeteg mindent lehetne csinálni itt, de nem szeretnének a régebbi anyagokhoz engedni, sőt, a fényképek és a tárgyak sem hozzáférhetőek éppen. Legalább van miért visszajönni.
Kár, hogy senki nem tudja, hol vannak Gracsova magnetofonfelvételei. Pedig van egy olyan nganaszan mesefölvétele, ami teljesen egyedülálló lenne - ha meglenne. A mese 30 kézírásos oldalt tölt meg! Sajnos csak az orosz fordítása olvasható, a nganaszan eredeti holléte rejtély. Jó lenne, ha sikerülne megtalálni. Félő, hogy nem adta be gyűjteménybe.
2010. június 10., csütörtök
Dikszi
Így hívják a boltot, amit a legolcsóbbnak találtunk. Olcsóbb volt benne a pelenka, mint bárhol másutt, ahol néztük Szentpéterváron - és a többi áru is viszonylag olcsó.
Ma vásároltam benne megint. Amikor itt jártam először, akkor aki rám szólt, hogy nem szabad hátizsákot bevinni (vannak kint hozzá kis szekrények, kulccsal), és aztán segített a pelenkák körül - közben még angolul is elmondta nekem az árakat -, mint most kiderült, takarít a boltban. Jó, hogy még a takarítónő is valamennyxit beszél angolul. Persze nem tudom, ebből lehet-e valamit általánosítani. Eddig az volt a benyomásom, hogy nem nagyon beszélnek az oroszok más nyelveket. Aki tanult valamit, az is inkább németet, vagy franciát - azt sem sokáig.
Egyébként van több Dikszi üzlet is a városban, ez valami üzletlánc féle lehet.
Ma vásároltam benne megint. Amikor itt jártam először, akkor aki rám szólt, hogy nem szabad hátizsákot bevinni (vannak kint hozzá kis szekrények, kulccsal), és aztán segített a pelenkák körül - közben még angolul is elmondta nekem az árakat -, mint most kiderült, takarít a boltban. Jó, hogy még a takarítónő is valamennyxit beszél angolul. Persze nem tudom, ebből lehet-e valamit általánosítani. Eddig az volt a benyomásom, hogy nem nagyon beszélnek az oroszok más nyelveket. Aki tanult valamit, az is inkább németet, vagy franciát - azt sem sokáig.
Egyébként van több Dikszi üzlet is a városban, ez valami üzletlánc féle lehet.
Szigetek
Javítanom kell: tegnap nem a Kő-szigetet, hanem a Kereszt-szigetet néztük meg.
Ma viszont munka után (este 6-kor indultunk) tényleg megnéztük a Kő-szigetet és a Jelágin-szigetet. Szépek voltak. Főleg az utóbbi. Tavacskák, hidak, madarak, burjánzó növények - rengeteg görkorcsolyázó ember. Egyszer csak azt vettük észre, hogy este 9 óra van. Aztán meg azt, hogy 10. A Nap már alacsonyan volt, de azért még messze volt a naplementétől, rendesen világos volt. 11 körül már igyekeztünk a metróhoz, mert nem tudtuk, mikor megy az utolsó. Fél órával éjfél előtt már "otthon" is voltunk :-)
Virág cikket ír még, én adatokat mentek - közben ettünk is.
Ma viszont munka után (este 6-kor indultunk) tényleg megnéztük a Kő-szigetet és a Jelágin-szigetet. Szépek voltak. Főleg az utóbbi. Tavacskák, hidak, madarak, burjánzó növények - rengeteg görkorcsolyázó ember. Egyszer csak azt vettük észre, hogy este 9 óra van. Aztán meg azt, hogy 10. A Nap már alacsonyan volt, de azért még messze volt a naplementétől, rendesen világos volt. 11 körül már igyekeztünk a metróhoz, mert nem tudtuk, mikor megy az utolsó. Fél órával éjfél előtt már "otthon" is voltunk :-)
Virág cikket ír még, én adatokat mentek - közben ettünk is.
2010. június 9., szerda
Szigeti szerda
Ma napközben megnéztem az Új-Hollandia nevű kis városrészt. Mosat teljesen le van amortizálva, de a kiírások szerint augusztus 31-re felújítják. Akkor nagyon szép és érdekes lesz.
Egyik nap már láttam egy helikoptert leszállni a belvárosban, a parton - most felszállni is láttam onnét. Amikor nagy dugó van, praktikus közlekedési eszköz :-)
Egész nap sütött a nap, a szél sem nagyon fújt. Óvatlanul jól le is égett Tiborka arca, amikor aludt, én meg leültem a kikötőben a tengerjáró hajó mellett.
Este aztán megnéztük Virággal együtt a Kő-szigetet. Szép volt. Kis tavak rajta, kis mocsarak, rajta kiskacsák is. Volt vidámpark mindenféle fantasztikus szerkezetekkel. Elmentünk a mólóra a vége felé, ahonnét látszott a tenger. Vicces kedvű fiatalok trambulint tettek a víz szélére, és onnét ugráltak be. De mivel a víz hideg volt, szörfös ruhában.
Későn is értünk haza, pedig metróval jöttünk. Volt még mellette két kis sziget, amit nem tudtunk most megnézni. Majd holnap, vagy holnapután este. Most pedig megint nagyon fáradtak vagyunk.
Egyik nap már láttam egy helikoptert leszállni a belvárosban, a parton - most felszállni is láttam onnét. Amikor nagy dugó van, praktikus közlekedési eszköz :-)
Egész nap sütött a nap, a szél sem nagyon fújt. Óvatlanul jól le is égett Tiborka arca, amikor aludt, én meg leültem a kikötőben a tengerjáró hajó mellett.
Este aztán megnéztük Virággal együtt a Kő-szigetet. Szép volt. Kis tavak rajta, kis mocsarak, rajta kiskacsák is. Volt vidámpark mindenféle fantasztikus szerkezetekkel. Elmentünk a mólóra a vége felé, ahonnét látszott a tenger. Vicces kedvű fiatalok trambulint tettek a víz szélére, és onnét ugráltak be. De mivel a víz hideg volt, szörfös ruhában.
Későn is értünk haza, pedig metróval jöttünk. Volt még mellette két kis sziget, amit nem tudtunk most megnézni. Majd holnap, vagy holnapután este. Most pedig megint nagyon fáradtak vagyunk.
2010. június 8., kedd
ma...
Ma nagyon jó napom volt. Itt is végeztem a könyvtári munkával, kész, nincs több könyv. Az összes eddig, a szűkebb témámban megjelent (illetve általam bárhol megtalált) szakirodalmi hivatkozás közül már csak 8-10 cikk hiányzik. Remélem, ezeket megtalálom majd Moszkvában.
Ma eddig fel nem tárt nganaszan folklórszövegeket találtam, és olyan kedvesek voltak itt a Kunstkamerában, hogy megengedték, hogy fényképezzem őket.
Nagyon örülök nekik egyelőre, de az már látszik, hogy meg fogok szenvedni velük mire el tudom olvasni a kézírást.
Szóval, minden szépen halad. A Kunskamera archívumával biztos nem fogok végezni, de minden sor ajándék.
Emillel nagyon jókat sétáltunk. És finom málnalekváros kenyeret ettem vacsorára. Már alig várom a holnap reggelt, hogy folytathassam :)
Jó éjszakát!
Virág
Ma eddig fel nem tárt nganaszan folklórszövegeket találtam, és olyan kedvesek voltak itt a Kunstkamerában, hogy megengedték, hogy fényképezzem őket.
Nagyon örülök nekik egyelőre, de az már látszik, hogy meg fogok szenvedni velük mire el tudom olvasni a kézírást.
Szóval, minden szépen halad. A Kunskamera archívumával biztos nem fogok végezni, de minden sor ajándék.
Emillel nagyon jókat sétáltunk. És finom málnalekváros kenyeret ettem vacsorára. Már alig várom a holnap reggelt, hogy folytathassam :)
Jó éjszakát!
Virág
Esős kedd
Ma majdnem egész nap esett az eső (hűvös is volt, így jól jött a kabát). Szerencsére kaptam egy kutatói belépőt a Kunstakamera múzeumba, hol Virágék dolgoznak, így az egész napot ott töltöttük, megnéztem a kiállítást, ami kb. a világ népeiről szól. Szamurájoktól kezdve, mongolok, indiánok, eszkimók, indiaiak stb. mindenki. Nagyon tetszett, hogy a kínaiak milyen sokféle módon tudnak emberi erővel cipekedni. Szabad volt fényképezni is, de mivel a kamerán nem volt vaku, az az egy-két kép, amit készítettem, elég szemcsés lett. Egy teremben nem volt szabad fényképezni, ahol Nagy Péter különlegességeinek gyűjteménye volt. Preparált testrészek, tartósított csecsemők (kétfejű, sziámi iker és egyéb nem túl szívderítő különlegességgel).
Este megint sétáltunk Virággal, most kissé rövidebb úton. Megtaláltuk azt a házat, ahol Dosztojevszkij élt, most múzeum. Láttuk kívülről a sarkköri múzeumot és a magyar konzulátust is. Láttunk egy piacot is, vettünk virslit. Nagyon guszták a halas pultok...
Estére kisütött a nap, holnap reményeim szerint megint a városban fogunk sétálni.
Reméljük, Rózsának jól sikerült a ballagása ma.
Este megint sétáltunk Virággal, most kissé rövidebb úton. Megtaláltuk azt a házat, ahol Dosztojevszkij élt, most múzeum. Láttuk kívülről a sarkköri múzeumot és a magyar konzulátust is. Láttunk egy piacot is, vettünk virslit. Nagyon guszták a halas pultok...
Estére kisütött a nap, holnap reményeim szerint megint a városban fogunk sétálni.
Reméljük, Rózsának jól sikerült a ballagása ma.
2010. június 7., hétfő
Napi séta
Ma ismét nagyot sétálgattunk a városban. Megnéztük Nagy Péter faházát, valamint a kis vitrorlás csónakot, amit saját maga ácsolt (fényképező jegyet nem vettem). Megnéztük az Auróra cirkálót kívülről (elvileg ingyenes múzeum belül, de hétfőn és pénteken zárva van). Láttuk a mecsetet kívülről. Láttunk a Péter-Pál erődben sok ágyút és egyebet - azt az ágyút is, amiből délben lőnek (kettő is volt egymás mellett) - de a lövésről lemqaradtunk. Kicsit közelebb jutottam a kikötőhöz. Este pedig Virággal együtt kószáltunk a városban, közben vettünk pelenkát is - ott, ahol először néztem.
Jól elfáradtunk.
ESte pedig kiderült, hogy nem szabad itt a "mini hotel"-ben az elektromos serpenyőnket használni, mert gyengék a vezetékek. A mikróra kell átszoknunk. Az utolsó adag krumplit még megfőzhettük, később meg majd valahogy megoldjuk.
A mai fényképekből egy bővebb válogatást feltöltöttem (klikk a képre!) - bár látom, egy-két apró figyelmetlenség azért becsúszott az albumba:
Az Auchan tábláról jut eszembe: ahogy jöttünk be a városba a repülőtérről, itt is a következők fogadtak a város határán: Metro, Obi...
Virág szeretett volna írni valamit, de éppen nem volt elérhető a blogger... majd holnap.
Jól elfáradtunk.
ESte pedig kiderült, hogy nem szabad itt a "mini hotel"-ben az elektromos serpenyőnket használni, mert gyengék a vezetékek. A mikróra kell átszoknunk. Az utolsó adag krumplit még megfőzhettük, később meg majd valahogy megoldjuk.
A mai fényképekből egy bővebb válogatást feltöltöttem (klikk a képre!) - bár látom, egy-két apró figyelmetlenség azért becsúszott az albumba:
 |
| Szentpétervár 2. |
Az Auchan tábláról jut eszembe: ahogy jöttünk be a városba a repülőtérről, itt is a következők fogadtak a város határán: Metro, Obi...
Virág szeretett volna írni valamit, de éppen nem volt elérhető a blogger... majd holnap.
2010. június 6., vasárnap
Emil: Akkumulátor
Amikor Virágnak megvettem a notebook-ot (talán két és fél éve), az eladó azt javasolta, hogy ha asztali használatban lesz, akkor közben az akkumulátort ne tároljuk a gépben, hanem kb. havonta töltsem fel, süssem ki, és tegyem a fiókba - mert különben a gép csepptöltéssel tölti, és szép lassan, idő előtt tönkremegy.
Gondoltam, hogy a céges notebookommal is ezt fogom tenni (amit most használok, az később lett meg, mint Virág gépe). A kollégáim, akik ezt látták, körberöhögtek, hogy mindig kiveszem, beteszem az akksit. Abban igazuk volt, hogy tulajdonképpen szünetmentes tápnak is lehet használni a folyamatos, gépben lévő akkumulátort, de tény, hogy mostanra az én gépem akksija bírja vagy negyed órát - míg Virágé 3-4 órát.
Azt gondolom, ez nem az Asus/Acer különbség az első javára, hanem az akkumulátor kezelésének eredménye.
Emil: Pelenka
Ma ismét próbáltunk pelenkát venni. A gyógyszertárban volt a legnagyobb a választék, de másfélszer annyiba került, mint két napja egy boltban, ahol először néztem. Itt a "nagy" csomag a 22 darabos, a kicsi a 16 darabos, de a kicsi darabára jobb...
Amikor Krasznojarszkban az Oké-ban néztük, ott persze még nagyobb volt a választék, de ott is a 40 darab körüli volt a legnagyobb csomag.
Emil: Hűtve?
Ma reggel újabb érdekességre lettünk figyelmesek. Virág kedvesen vett nekem tejet, hogy tudjak inni. Direkt olyan tejet vett, amit nem a hűtőben tároltak a boltban, mert itt a szobánkban nincsen hűtőszekrény, és nehogy megromoljon. A szavatossági időt is megnézte, rendben volt.
Ám ahogy kinyitottam, és töltöttem, elég darabosan folyt. Kiderült, hogy 2 és 6 fok között kell tárolni, de ezzel boltban nem foglalkoztak, Virág hiába bízott bennük.
Vett egy kis halat is. Azt is hűteni kell - mint most reggel kiderült. Remélem, az még ehető lesz.
mai nap
Ma nagyon jót sétáltunk Emillel. Délelőtt itthon pihentünk, majd elmentünk a Néprajzi
Múzeumba. Utána bolyongtunk, és Emil megmutatta nekem Szentpétervár szépségeit. Nagyon
örülök neki, mert alig jutok ki a városokba, és Szentpétervárt szerettem volna jobban
megnézni.
Este még szentmisére is eljutottunk, aminek szintén külön örülök. Olyan jó volt!
2010. június 5., szombat
Reptéri képek
Hogy majd otthon a gyerekeknek meg lehessen mutatni, ha kérdeznek a repülőtérről. (Talán majd bővítem is ezt az albumot.)
 |
| Reptér |
Szentpétervári képek: Piros metró
Ezek a piros metróvonal állomásán (a peronon és a mozgólépcsőn) készült képek, csak a benyomás kedvéért. Kattintani kell a képre az albumhoz.
 |
| Szentpétervár piros metró |
Szentpétervári képek 0.
Ezek a képek még az első napon készültek.
Egy limuzin:
Ifjú pár fehér galambokkal:
Itt a zebráknál is meg van jelölve, hogy melyik irányba kell menni:
A Kunsztkamera "művészbejárója", és a tábla mellette:
Ifjú pár a tulipánmezőben:
Egy limuzin:
Ifjú pár fehér galambokkal:
Itt a zebráknál is meg van jelölve, hogy melyik irányba kell menni:
A Kunsztkamera "művészbejárója", és a tábla mellette:
Ifjú pár a tulipánmezőben:
Krasznojarszki képek (pótlás)
A műegyetem egyik bejárata, benne Lenin mutatja előre az utat:
Annak az utcának (Szurikova, ha jól emlékszem) a névadója, ahol Krasznojarszkban laktunk:
A másik ingyen wifis cég (wellcom), akiknek a hálózatát használtam (ez volt a könyvtár közelében):
Egy pelmeny bár, ahol pelmenyt, hinkalit és hasonlókat lehet kapni:
Végül egy szökőkút a Mira proszpekten. Mögötte lehetne hallani az utcán hangszóróból sugárzott zenét, ha nem nyomná el az autók zaja.
Annak az utcának (Szurikova, ha jól emlékszem) a névadója, ahol Krasznojarszkban laktunk:
A másik ingyen wifis cég (wellcom), akiknek a hálózatát használtam (ez volt a könyvtár közelében):
Egy pelmeny bár, ahol pelmenyt, hinkalit és hasonlókat lehet kapni:
Végül egy szökőkút a Mira proszpekten. Mögötte lehetne hallani az utcán hangszóróból sugárzott zenét, ha nem nyomná el az autók zaja.
Szeles szombat
Ma nagyon fúj a szél. Reggeli után Virágék elmentek egy új helyre (majd leírja, hogy mi az és pontosan mi történt ott). Még mielőt elmentek, Tiborka aludt, én pedig úgy éreztem, hogy fáradt vagyok, gondoltam, egy kicsit lepihenek - aztán már arra sem emlékeztek, hogy elindultak. Hagytak egy papírt, hogy hogyan kell odajutni.
Felébredtem 11:30-kor, hamarosan indultunk is utánuk. Sajnos nem itt volt a közelben. (Hétfőn is vissza kell oda mennünk.)
Utána még vásároltunk. Szerettünk volna pelenkát is venni, de csak egy közértben találtunk, ahol pedif drágább volt, mint itt egy boltban, ahol én láttam. Így nem vettünk.
Délután 3-4 körül értünk haza. Ettünk. (Majd este eszünk meleget.) Utána még mindig elég fáradtnak éreztem magam, megint lefeküdtem. Itt még csak fél nyolc van, most ébredtem fel. Mindenki alszik. Úgy látszik, az egész csapat teljesen ki van ütve. Pedig itt nem is lehet olyan sokat dolgozni, mint Krasznojarszkban, mert később kezdik a múzeumban a munkát, és hamarabb fejezik be (az itteni dolgozók - náluk tovább meg nem lehet maradni).
Most pedig mindjárt pótolok néhány képet.
Felébredtem 11:30-kor, hamarosan indultunk is utánuk. Sajnos nem itt volt a közelben. (Hétfőn is vissza kell oda mennünk.)
Utána még vásároltunk. Szerettünk volna pelenkát is venni, de csak egy közértben találtunk, ahol pedif drágább volt, mint itt egy boltban, ahol én láttam. Így nem vettünk.
Délután 3-4 körül értünk haza. Ettünk. (Majd este eszünk meleget.) Utána még mindig elég fáradtnak éreztem magam, megint lefeküdtem. Itt még csak fél nyolc van, most ébredtem fel. Mindenki alszik. Úgy látszik, az egész csapat teljesen ki van ütve. Pedig itt nem is lehet olyan sokat dolgozni, mint Krasznojarszkban, mert később kezdik a múzeumban a munkát, és hamarabb fejezik be (az itteni dolgozók - náluk tovább meg nem lehet maradni).
Most pedig mindjárt pótolok néhány képet.
2010. június 4., péntek
Képek: Szentpétervár, hadtörténeti múzeum
Nem mentem be, csak előtte és a kerítésen keresztül fényképeztem.
A képre kell kattintani, hogy megnyíljon az album.
A képre kell kattintani, hogy megnyíljon az album.
 |
| Szentpétervár, hadtörténeti múzeum |
Séta Szentpéterváron
Ma reggel Tiborka még visszaaludt egy kicsit. Utána azonnal indultunk a múzeumhoz. Gyalog, mert még nem volt sürgős, viszont sütött a nap, gondoltam, útközben fényképezni is fogok a kamerával. Így is lett. Egész nap sétáltunk - kivéve, amikor elaludt, mert akkor leültem egy kicsit egy árnyékos helyre és beleolvastam a Moszkva + Szentpétervár útikönyvbe. Jól elfáradtam estére.
Ígértem képeket, most már van sok, megpróbálom a picassa-n keresztül feltenni őket.
Reggel még feljegyeztem magamnak, hogy miket ne felejtsek el megírni a blogba. Ezek a következők:
A belvárosban több fajta bódé van (mint nálunk az újságos és a virágárus). Itt az újságoson kívül túristainformációs (és reklám) bódék mellett színházi jegypénztáros bódék egészítik ki a sort.
Itt most nílik az orgona :-) Idén ez a harmadik tavasz, amit látok :-)
Tegnap este éjfélkor már egész sötét szürkület volt.
Érdekes, számomra meglepő volt, amikor megtudtam, hogy Szentpétervár csak az 1700-as évek legelején épült a semmiből (pontosabban mocsarak helyén). Krasznojarszk pedig, amiről korábban nem is hallottam, idén ünnepli 380. születésnapját, tehát idősebb város!
Érdekes még, hogy amíg nálunk harangoznak Délben, addig itt (Krsznojarszkban is) ágyúból lőnek délben.
Krasznojarszkban rengeteg szökőkút volt. A főutcákon majdnem minden sarkon egy, a főtereken több is. Volt olyan, ami konkrétan egy szentpétervári szökőkút utánzata. Gondoltam, hogy a szökőkutak mennyisége is utánzás. De nem. Itt sokkal kevesebb szökőkút van, és nincsenek is annyira kidolgozva, egyszerűbbek.
Még valami: itt vagy 3 csokoládé múzeummal is találkoztunk. A legközelebbi itt a vasútállomás bódéi között. Majd megnézzük a kirakatát.
Most a képekkel próbálok foglalkozni, ha feltettem őket, megadom hozzájuk a linket.
Ígértem képeket, most már van sok, megpróbálom a picassa-n keresztül feltenni őket.
Reggel még feljegyeztem magamnak, hogy miket ne felejtsek el megírni a blogba. Ezek a következők:
A belvárosban több fajta bódé van (mint nálunk az újságos és a virágárus). Itt az újságoson kívül túristainformációs (és reklám) bódék mellett színházi jegypénztáros bódék egészítik ki a sort.
Itt most nílik az orgona :-) Idén ez a harmadik tavasz, amit látok :-)
Tegnap este éjfélkor már egész sötét szürkület volt.
Érdekes, számomra meglepő volt, amikor megtudtam, hogy Szentpétervár csak az 1700-as évek legelején épült a semmiből (pontosabban mocsarak helyén). Krasznojarszk pedig, amiről korábban nem is hallottam, idén ünnepli 380. születésnapját, tehát idősebb város!
Érdekes még, hogy amíg nálunk harangoznak Délben, addig itt (Krsznojarszkban is) ágyúból lőnek délben.
Krasznojarszkban rengeteg szökőkút volt. A főutcákon majdnem minden sarkon egy, a főtereken több is. Volt olyan, ami konkrétan egy szentpétervári szökőkút utánzata. Gondoltam, hogy a szökőkutak mennyisége is utánzás. De nem. Itt sokkal kevesebb szökőkút van, és nincsenek is annyira kidolgozva, egyszerűbbek.
Még valami: itt vagy 3 csokoládé múzeummal is találkoztunk. A legközelebbi itt a vasútállomás bódéi között. Majd megnézzük a kirakatát.
Most a képekkel próbálok foglalkozni, ha feltettem őket, megadom hozzájuk a linket.
2010. június 3., csütörtök
Szép idő van
Délutánra kisütött a nap. Így egészen más. Reggel még kellett a kabát, de délutánra már kellemetlen volt.
Este 10 óra van, de olyan világos, mint otthon 6-kor.
Reggel még a felhős időben indultam el a múzeumhoz, ahol Virágék kezdtek. A Nyevszkij proszpekten sétráltam végig - gondoltam, kipróbálom, hogyan sikerült megvecsülnöm a gyalogút időtartamát. Sajnos lebecsültem. Jó tempóban kb. fél órának számoltam, de majdnem egy óra volt. Olyan volt, mintha az Andrássy úton, vagy a körúton, vagy a Rákóczi úton sétáltam volna Budapesten, csak talán több helyen volt látványos, nagy épület; illetve időnként egy kis híd vezetett át egy csatornán, vagy valami vízen át.
A Névánál változott kicsit a helyzet. Otthon a Dunán sem látok háromárbócos állóhajót, sem hatalmas tengerjáró hajót (itt sem a közelben láttam, de távolról is elég nagy).
A sziget végén, amin a múzeum, és az egyetemi városrész van (annak a hangulata kicsit már a vár hangulatára emlékeztetett néhol), úgy látszik, az ifjú párok szoktak fényképezkedni. Most csütörtök van, de így is folyamatosan jöttek a fiatal párok kisebb násznéppel együtt - mindegyik egy-egy nagy limuzinban. Ott állt sorban egy rakás limuzin, mindenféle, de főleg fehérek. Igyekszem feltenni majd képeket is.
Este 10 óra van, de olyan világos, mint otthon 6-kor.
Reggel még a felhős időben indultam el a múzeumhoz, ahol Virágék kezdtek. A Nyevszkij proszpekten sétráltam végig - gondoltam, kipróbálom, hogyan sikerült megvecsülnöm a gyalogút időtartamát. Sajnos lebecsültem. Jó tempóban kb. fél órának számoltam, de majdnem egy óra volt. Olyan volt, mintha az Andrássy úton, vagy a körúton, vagy a Rákóczi úton sétáltam volna Budapesten, csak talán több helyen volt látványos, nagy épület; illetve időnként egy kis híd vezetett át egy csatornán, vagy valami vízen át.
A Névánál változott kicsit a helyzet. Otthon a Dunán sem látok háromárbócos állóhajót, sem hatalmas tengerjáró hajót (itt sem a közelben láttam, de távolról is elég nagy).
A sziget végén, amin a múzeum, és az egyetemi városrész van (annak a hangulata kicsit már a vár hangulatára emlékeztetett néhol), úgy látszik, az ifjú párok szoktak fényképezkedni. Most csütörtök van, de így is folyamatosan jöttek a fiatal párok kisebb násznéppel együtt - mindegyik egy-egy nagy limuzinban. Ott állt sorban egy rakás limuzin, mindenféle, de főleg fehérek. Igyekszem feltenni majd képeket is.
Virágtól Kunstkamera
Ma a Kunstkamerában dolgoztam, Várakozásin felül kedvesek, segítőkészek voltak,pedig aggódtunk kicsit, hogy
hogy lehet majd egy ilyen nagytekintélyű intézetben szót érteni a dolgozókkal. Hát, ezt a múzeumot
nem végezzük ki egy hét alatt, de legalább tudom, hogy miért térek majd vissza ebbe a gyönyörű városba.
Ma a Gracsova anyagokkal dolgoztam, kiderült, hogy vett fel és fordíttatott nganaszan nyelvből is. Ezeket jó lenne
megszerezni, de sztem nem fog menni, mert azért nagyon vigyáznak rá.
A könyvtár is remek dolgokat kínál.
Csak az a baj, hogy nagyon rövid ideig tartanak nyitva 11-17.30.
Eléggé sokkolt a Nagy Péter-féle furcsaságok terme. A kétfejű borjú még csak ahgyján, de a kétfejű csecsemő...
Ma reggel a trolin fogtam egy verebet. Aranyosan meglapult a kezemben, és a következő megállónál elengedtem.
hogy lehet majd egy ilyen nagytekintélyű intézetben szót érteni a dolgozókkal. Hát, ezt a múzeumot
nem végezzük ki egy hét alatt, de legalább tudom, hogy miért térek majd vissza ebbe a gyönyörű városba.
Ma a Gracsova anyagokkal dolgoztam, kiderült, hogy vett fel és fordíttatott nganaszan nyelvből is. Ezeket jó lenne
megszerezni, de sztem nem fog menni, mert azért nagyon vigyáznak rá.
A könyvtár is remek dolgokat kínál.
Csak az a baj, hogy nagyon rövid ideig tartanak nyitva 11-17.30.
Eléggé sokkolt a Nagy Péter-féle furcsaságok terme. A kétfejű borjú még csak ahgyján, de a kétfejű csecsemő...
Ma reggel a trolin fogtam egy verebet. Aranyosan meglapult a kezemben, és a következő megállónál elengedtem.
Időjárás
Krasznojarszkban, mielőtt megérkeztünk 0-5 fok volt (Tánya figyelmeztette erre Annát). Amikor megérkeztünk hétfő hajnalban, akkor szerintem nem sokkkal volt több 10 foknál, jó volt, hogy rajtunk volt a kabát. De után szinte végig 20 fok fölötti hőmérsékeletek voltak, de inkább a 30-hoz közel. Csak amikor egész nap felhős volt az ég, esett 20 fok alá. Amikor eljöttünk, akkor is egy kicsit hűvösebb volt.
Moszkvában persze már 22 fok volt, kabátban már nem volt kellemes.
Pétervárra érkezve 12 fok fogadott minket. A repülőből is láttuk, hogy összefüggő felhőtakaró van - lentről is ezt látjuk. De állítólag most már jön a jóidő. Reméljük, a melegvíz azért marad :-)
Moszkvában persze már 22 fok volt, kabátban már nem volt kellemes.
Pétervárra érkezve 12 fok fogadott minket. A repülőből is láttuk, hogy összefüggő felhőtakaró van - lentről is ezt látjuk. De állítólag most már jön a jóidő. Reméljük, a melegvíz azért marad :-)
Lányok
Egyszer egy korábbi bejegyzésben írtam, hogy aránylag milyen sok magas vékony lány van, és az öltözködésük sem olyan, mint otthon. Ezt akkor hárman meg is beszéltük, és mindannyian így láttuk. Érdekes módon, azóta egyáltalán nem tapasztaltam ezt. Lehet, hogy egy modellképző növendékei sétáltak az utcákon, vagy divatbemutató volt a környéken?
Első reggel Szentpéterváron
Jól aludtunk. Ránk is fért a tegnapi kimerítő, 28 órás nap után. (Este azért még átrendeztük a szobát, hogy otthonosabb legyen. Most reggel még egy kicsit igazítottunk rajta.)
A reggeli is nagyon jó volt. Nem sok, de finom. A tegnap este, vacsorához vásárolt kenyér jól jött. Két fajta kenyeret vettünk. Annának nagyon barnát, ráadásul olyat, amiben csupa sercli volt :-) Persze direkt, mert szereti. Az is volt a kenyér neve, hogy "serclik", persze oroszul.
Péterke alszik. Virág és Anna elindultak, hogy bejelentkezzenek a két helyre azok közül, ahová tulajdonképpen jöttünk. Szerencsére közel is vannak egymáshoz. Innen sincsenek nagyon messze, de a térkép alapján kb. 3,5 km-re saccoltam, az idő miatt valószínűleg érdemes trolival menni. Szerencsére innét kettő is megy arrafelé, és még átszállni sem kell. Ha kijöttek egy helyről, megcsörgetnek.
Itt már a t-mobil-os hálózatból is lehet hívást indítani, nem csak a pannonosból (bocs, most már máshogy hívják).
Tegnap kiderült, hogy ennek a "minihotel"-nek egy darab mobilnetes modeme van, azt kell elkérni a recepcióról, majd használat után visszavinni, hogy egyrészt a recepciós, másrészt más vendégek is tudják használni. Ez is egy értelmezése a vezeték nélküli internet-nek - mi persze nem erre számítottunk, de mindegy. Most az lesz, hogy előre megírom a bejegyzéseket, aztán elkérem a modemet, feltöltöm, amit szeretnék, megnézem a leveleket stb., aztán visszaadom. Tehát nem leszek egész nap netközelben (egyébként sem lenne jó, mert sok idő, nekem meg az orosz fordítással kéne foglalkoznom, amikor nem Tiborkával). Így szerintem napi egy bejelentkezésre lehet számítani, de kettőnél többre nem érdemes.
Még néhány szó a tegnapról:
Vicces módon Krasznojarszkban a repülőtéren öszefutottunk néhány magyar fickóval, akik szeptembertől kezdve voltak ott, és közgazdaságtant tanulni mentek ki. Gondolom, most volt vége a tanévnek és repültek haza.
A krasznojarszki búcsúpartira azért is sütöttek lángost a lányok, mert az Oroszországban nem szokott lenni. Erre tegnap itt a pályaudvar mellett több helyen is láttunk (hot-dog-ot és egyebeket áruló gyorsétkezdéknél). Nem emlékszem a nevére, és nem is kóstoltuk - abban sem vagyok biztos, hogy a rávalók magyar szokás szerint vannak. Mindenesetre egyáltalán van.
A közértben, ahol tegnap vásároltunk, nézegettük a halcsipszeket. (Máshol láttunk haribót is, cirill betűkkel, de más különleges nem volt benne.) Csirkék, reszkessetek! :-)
A reggeli is nagyon jó volt. Nem sok, de finom. A tegnap este, vacsorához vásárolt kenyér jól jött. Két fajta kenyeret vettünk. Annának nagyon barnát, ráadásul olyat, amiben csupa sercli volt :-) Persze direkt, mert szereti. Az is volt a kenyér neve, hogy "serclik", persze oroszul.
Péterke alszik. Virág és Anna elindultak, hogy bejelentkezzenek a két helyre azok közül, ahová tulajdonképpen jöttünk. Szerencsére közel is vannak egymáshoz. Innen sincsenek nagyon messze, de a térkép alapján kb. 3,5 km-re saccoltam, az idő miatt valószínűleg érdemes trolival menni. Szerencsére innét kettő is megy arrafelé, és még átszállni sem kell. Ha kijöttek egy helyről, megcsörgetnek.
Itt már a t-mobil-os hálózatból is lehet hívást indítani, nem csak a pannonosból (bocs, most már máshogy hívják).
Tegnap kiderült, hogy ennek a "minihotel"-nek egy darab mobilnetes modeme van, azt kell elkérni a recepcióról, majd használat után visszavinni, hogy egyrészt a recepciós, másrészt más vendégek is tudják használni. Ez is egy értelmezése a vezeték nélküli internet-nek - mi persze nem erre számítottunk, de mindegy. Most az lesz, hogy előre megírom a bejegyzéseket, aztán elkérem a modemet, feltöltöm, amit szeretnék, megnézem a leveleket stb., aztán visszaadom. Tehát nem leszek egész nap netközelben (egyébként sem lenne jó, mert sok idő, nekem meg az orosz fordítással kéne foglalkoznom, amikor nem Tiborkával). Így szerintem napi egy bejelentkezésre lehet számítani, de kettőnél többre nem érdemes.
Még néhány szó a tegnapról:
Vicces módon Krasznojarszkban a repülőtéren öszefutottunk néhány magyar fickóval, akik szeptembertől kezdve voltak ott, és közgazdaságtant tanulni mentek ki. Gondolom, most volt vége a tanévnek és repültek haza.
A krasznojarszki búcsúpartira azért is sütöttek lángost a lányok, mert az Oroszországban nem szokott lenni. Erre tegnap itt a pályaudvar mellett több helyen is láttunk (hot-dog-ot és egyebeket áruló gyorsétkezdéknél). Nem emlékszem a nevére, és nem is kóstoltuk - abban sem vagyok biztos, hogy a rávalók magyar szokás szerint vannak. Mindenesetre egyáltalán van.
A közértben, ahol tegnap vásároltunk, nézegettük a halcsipszeket. (Máshol láttunk haribót is, cirill betűkkel, de más különleges nem volt benne.) Csirkék, reszkessetek! :-)
2010. június 2., szerda
Szentpétervár
Megérkeztünk.
Reggel Tánya kivitt minket a reptérre. Útközben láttam egy vicces táblát, ami jelezte a legközelebbi nagyvárost: Novoszibirszk 775 km :-) Az út kb. 4 óra 45 perc vot, de időzónákat ugrottunk, 4 órával vissza kellett állítani az órákat, így alig egy órával az krasznojarszki indulás után érkeztünk meg Moszkvába :-) Ott még várakoztunk és egy rövid repülőút volt ide.
Itt a repülőtéren volt egy kis izgalom, mert két bőröndöt csak később, kis utánajárással talált meg Anna. A repülőn, az aeroflotos újságban volt egy cikk Szentpétervárról. Térképpel, tudnivalókkal. Többek között azt is megtudtuk belőle, hogy milyen módon és mennyiért tudunk bejutni a városba. Így a taxiról azonnal lemondtunk, de a busz hamar jött és gyorsan beért. 76 rubel volt. 20 rubel egy buszjegy + a nagy csomagokért is kellett valamennyit fizetni (Krasznojarszkban 11 volt a buszjegy), de ez még mindig olcsóbb, mint otthon. Utána metróztunk. 5 metróvonal van. A metrójegy 22 rubel, beszállástól kiszállásig, akárhány átszállással. A csomagokkal megint egy kis plusz pénzt kell fizetni, de még mindig 70 rubel körül voltunk (nem értettük, miért csak ennyi).
Utána már nagyon fáradtak voltunk, és keresgéltük a szállodát, nagyon nehezen találtuk meg. A "Moszkvai pályaudvar" mellett lakunk egy szobában, pótággyal. Másfélszer annyi, mint a krasznojarszki lakásbérlet, de hát ez egy felkapott hely, és mostanában vannak a fehér éjszakák. Vagyis itt most este 11 van, de még nincsen sötét. De érezni, hogy estefelé van, szürkül.
A kék metróvonalon érdekes volt, hogy a perontól ajtók zárták el a metrót, és egyszerre nyíltak a metrókocsi ajtajaival.
A szállásunkon tudtuk, hogy van vezeték nélküli internet, de nem így képzeltük, ahogy van. Tudniillik kaptunk egy mobilnetes modemet. Ezt feltelepítettem a gépemre - gyakorlatilag vakon, mert a cirill betűk helyett (vagyis szinte mindenhol) kérdőjeleket lehetett látni a telepítő programban. Nem túl gyors, de működik, és helyben van.
Megérkeztünk, lepakoltunk, Virággal elmentünk vásárolni. Anna közben lezuhanyozott, és már alszik is. Sajnos nem külön a szobához van fürdőszoba, de van melegvíz!
Remélhetőleg holnap Virágék már tudnak valamit dolgozni is - ehhez be kell jelnetkezniük az érintett helyeken. Két hétvégén leszünk itt, jövő vasárnap megyünk Moszkvába, addig biztos lesz lehetőségünk városnézésre is.
Jó éjt, megyek fürdeni! (Itt már csak +2 óra az időeltolódás!)
Reggel Tánya kivitt minket a reptérre. Útközben láttam egy vicces táblát, ami jelezte a legközelebbi nagyvárost: Novoszibirszk 775 km :-) Az út kb. 4 óra 45 perc vot, de időzónákat ugrottunk, 4 órával vissza kellett állítani az órákat, így alig egy órával az krasznojarszki indulás után érkeztünk meg Moszkvába :-) Ott még várakoztunk és egy rövid repülőút volt ide.
Itt a repülőtéren volt egy kis izgalom, mert két bőröndöt csak később, kis utánajárással talált meg Anna. A repülőn, az aeroflotos újságban volt egy cikk Szentpétervárról. Térképpel, tudnivalókkal. Többek között azt is megtudtuk belőle, hogy milyen módon és mennyiért tudunk bejutni a városba. Így a taxiról azonnal lemondtunk, de a busz hamar jött és gyorsan beért. 76 rubel volt. 20 rubel egy buszjegy + a nagy csomagokért is kellett valamennyit fizetni (Krasznojarszkban 11 volt a buszjegy), de ez még mindig olcsóbb, mint otthon. Utána metróztunk. 5 metróvonal van. A metrójegy 22 rubel, beszállástól kiszállásig, akárhány átszállással. A csomagokkal megint egy kis plusz pénzt kell fizetni, de még mindig 70 rubel körül voltunk (nem értettük, miért csak ennyi).
Utána már nagyon fáradtak voltunk, és keresgéltük a szállodát, nagyon nehezen találtuk meg. A "Moszkvai pályaudvar" mellett lakunk egy szobában, pótággyal. Másfélszer annyi, mint a krasznojarszki lakásbérlet, de hát ez egy felkapott hely, és mostanában vannak a fehér éjszakák. Vagyis itt most este 11 van, de még nincsen sötét. De érezni, hogy estefelé van, szürkül.
A kék metróvonalon érdekes volt, hogy a perontól ajtók zárták el a metrót, és egyszerre nyíltak a metrókocsi ajtajaival.
A szállásunkon tudtuk, hogy van vezeték nélküli internet, de nem így képzeltük, ahogy van. Tudniillik kaptunk egy mobilnetes modemet. Ezt feltelepítettem a gépemre - gyakorlatilag vakon, mert a cirill betűk helyett (vagyis szinte mindenhol) kérdőjeleket lehetett látni a telepítő programban. Nem túl gyors, de működik, és helyben van.
Megérkeztünk, lepakoltunk, Virággal elmentünk vásárolni. Anna közben lezuhanyozott, és már alszik is. Sajnos nem külön a szobához van fürdőszoba, de van melegvíz!
Remélhetőleg holnap Virágék már tudnak valamit dolgozni is - ehhez be kell jelnetkezniük az érintett helyeken. Két hétvégén leszünk itt, jövő vasárnap megyünk Moszkvába, addig biztos lesz lehetőségünk városnézésre is.
Jó éjt, megyek fürdeni! (Itt már csak +2 óra az időeltolódás!)
2010. június 1., kedd
Konyvtar
Hurra, vegeztem a varosi konyvtarral is a mai nap oromere. Ujabb egyeni csucs: 500 oldalt fenykepeztem 15 perc alatt :-). Ott is kedvesek voltak velunk, es ennek koszonheto, hogy minden megtalalt anyagot haza tudunk hozni.
Tovabbra is szep ido van, nemsokara kezdodik a bucsuzkodas. Sutottem sok langost, remelem, izleni fog.
Valoszinuleg holnap nem tudunk irni mar.
Viszlat Petervaron!
Virag
Tovabbra is szep ido van, nemsokara kezdodik a bucsuzkodas. Sutottem sok langost, remelem, izleni fog.
Valoszinuleg holnap nem tudunk irni mar.
Viszlat Petervaron!
Virag
Készülődünk Krasznojarszkból
Tegnak Virág nem is 1600, hanem több, mint 1700 képet készített, és Anna is kb. 900-at.
Este Virág notebookjával leültem levelezni, átnéztem a megjegyzéseket. A könyvtár után átadtam Tiborkát. Aztán persze nem mosolygott szembe minden lány, ahogy itt szoktak :-)
Virág és Anna tegnap lángost sütöttek a mai búcsú partihoz, közvetlenül előtte nem menne. Sajnos a liszt itt más, nem pont olyan a lángos, mint otthon. De azért guszták lettek.
Este összepakolunk, holnap reggel megyünk el.
Feltöltöttem egy rakás képet, rendezgetni nem volt időm. A vége felé vannak azok az utcasarkok, amiket Lackó kért.
Mindjárt teszem ide a linket.
http://picasaweb.google.hu/dyekiss.virag/Krasznojarszk?authkey=Gv1sRgCNer3-zrqMrA2wE&feat=directlink
Este Virág notebookjával leültem levelezni, átnéztem a megjegyzéseket. A könyvtár után átadtam Tiborkát. Aztán persze nem mosolygott szembe minden lány, ahogy itt szoktak :-)
Virág és Anna tegnap lángost sütöttek a mai búcsú partihoz, közvetlenül előtte nem menne. Sajnos a liszt itt más, nem pont olyan a lángos, mint otthon. De azért guszták lettek.
Este összepakolunk, holnap reggel megyünk el.
Feltöltöttem egy rakás képet, rendezgetni nem volt időm. A vége felé vannak azok az utcasarkok, amiket Lackó kért.
Mindjárt teszem ide a linket.
http://picasaweb.google.hu/dyekiss.virag/Krasznojarszk?authkey=Gv1sRgCNer3-zrqMrA2wE&feat=directlink
2010. május 31., hétfő
Változások, helyzet
Jól vagyunk továbbra is. Találtam egy másik netes helyet a könyvtár közelében. Hiába múlt el este 8, itt még mindig működik, pedig a cég, aki üzemelteti, már bezárta az üzletét mára.
De nem maradok sokáig, mindjárt megyek vacsorázni, fürdetni - csak egy e-mailt fel kell adnom még ma.
Virág ma kb. 1600 fényképet készített :-)
De nem maradok sokáig, mindjárt megyek vacsorázni, fürdetni - csak egy e-mailt fel kell adnom még ma.
Virág ma kb. 1600 fényképet készített :-)
Kirándulások
Virág már írt róluk, olvastam is a bejegyzéseit, mert csak holnap fogom tudni feltölteni őket. Ma a kirándulások miatt lecsúsztam a wifiről, de3 tényleg gyönyörű helyeket láttunk. Másától és és Tányáéktól is nagyon kedves, hogy ennyit foglalkoztak velünk.
A kirándulással kapcsoalatban a kullancsokkal ijesztgettek minket. De Mása, aki szokott kirándulni, szintén komolyan vette. Időnként megálltunk megnézni, hogy mászik-e rajtunk kullancs. Mása talált magán kettőt. Itt csak nagy méretűek vannak, de nem szabad kézzel szétnyomni őket, mert úgy is fertőzhetnek. Ragtapaszba kell tenni őket, és úgy... (Sajnos este találtam magamban egyet, remélem, nem lesz belőle gond.)
Másával buszoztunk a kirándulásra és vissza. 11 rubel egy buszjegy (megállók számától függetlenül). Ez kb. 80 Ft. A buszon van egy kalauz, akinél lehet jegyet venni. Ha a kalauz nem megy oda az utashoz, akkor ráér leszállás előtt. Ezt mindenki lélek nyugalommal kifizeti. Bérlet-félét csak idős néniknél láttunk. Ez egy mágneskártya, ha jól láttam, és a kalauznál volt hozzá egy kis kézi olvasó készülék, amivel lecsippantotta. Ez így nagyon kultúráltnak tűnik, és az ára is elfogadható.
Az emberek a buszon nagyon udvariasak, időseknek, gyerekeseknek azonnal átadja valaki a helyét - nem várnak másra, vagy arra, hogy már kínos legyen a helyzet.
Buszozás közben, és a hegyről is láttuk, milyen hatalmas város Krasznojarszk. Úgy rémlik a wikipédiáról, vagy honnét, hogy kb. 1 millió lakosa van és egy Magyaraországnál 25-ször nagyobb szibériai körzetnek a "fővárosa". Egyetemekkel, cirkusszal, állatkerttel, színházzal, operával, vidámparkkal, síparadicsommal, repülőtérrel, mindennel. Dél- és észak-Szibéria határán van. Az extrém sportok kedvelőinek csúcs hely. Hatalmas mászófal, vadvízi evezés, drótkötélen valami motoros vacakkal fel-alá száguldozás (fogalmam sincs, mi lehet a neve), bobpálya stb.
Tányáékkal amikor eszegettünk, ittunk kvász-t. Virág már napokkal ezelőtt rájött, hogy ez erjesztett rozskenyérből készült ital, csak nem tudta javítani a korábbi bejegyzését. Most meg is kóstoltuk. Az íze a sörre hasonlít, de szénsavasabb - mint a pezsgő. Viszont nincs benne alkohol. Érdekes volt. Majdnem minden sarkon lehet ilyet venni.
Közben kiderült, hogy a városban több Raiffeisen bank is van (nem gondoltam, hogy ez a bank Európától ennyire távol is ennyire jelen van). Láttam Opel autót is az utcán (egyet), de Zafirát még nem. Ma egy Opel márkakereskedést is láttunk.
És már a búcsúparti szervezése folyik, mert szerdán délelőtt megyünk innét.
A kirándulással kapcsoalatban a kullancsokkal ijesztgettek minket. De Mása, aki szokott kirándulni, szintén komolyan vette. Időnként megálltunk megnézni, hogy mászik-e rajtunk kullancs. Mása talált magán kettőt. Itt csak nagy méretűek vannak, de nem szabad kézzel szétnyomni őket, mert úgy is fertőzhetnek. Ragtapaszba kell tenni őket, és úgy... (Sajnos este találtam magamban egyet, remélem, nem lesz belőle gond.)
Másával buszoztunk a kirándulásra és vissza. 11 rubel egy buszjegy (megállók számától függetlenül). Ez kb. 80 Ft. A buszon van egy kalauz, akinél lehet jegyet venni. Ha a kalauz nem megy oda az utashoz, akkor ráér leszállás előtt. Ezt mindenki lélek nyugalommal kifizeti. Bérlet-félét csak idős néniknél láttunk. Ez egy mágneskártya, ha jól láttam, és a kalauznál volt hozzá egy kis kézi olvasó készülék, amivel lecsippantotta. Ez így nagyon kultúráltnak tűnik, és az ára is elfogadható.
Az emberek a buszon nagyon udvariasak, időseknek, gyerekeseknek azonnal átadja valaki a helyét - nem várnak másra, vagy arra, hogy már kínos legyen a helyzet.
Buszozás közben, és a hegyről is láttuk, milyen hatalmas város Krasznojarszk. Úgy rémlik a wikipédiáról, vagy honnét, hogy kb. 1 millió lakosa van és egy Magyaraországnál 25-ször nagyobb szibériai körzetnek a "fővárosa". Egyetemekkel, cirkusszal, állatkerttel, színházzal, operával, vidámparkkal, síparadicsommal, repülőtérrel, mindennel. Dél- és észak-Szibéria határán van. Az extrém sportok kedvelőinek csúcs hely. Hatalmas mászófal, vadvízi evezés, drótkötélen valami motoros vacakkal fel-alá száguldozás (fogalmam sincs, mi lehet a neve), bobpálya stb.
Tányáékkal amikor eszegettünk, ittunk kvász-t. Virág már napokkal ezelőtt rájött, hogy ez erjesztett rozskenyérből készült ital, csak nem tudta javítani a korábbi bejegyzését. Most meg is kóstoltuk. Az íze a sörre hasonlít, de szénsavasabb - mint a pezsgő. Viszont nincs benne alkohol. Érdekes volt. Majdnem minden sarkon lehet ilyet venni.
Közben kiderült, hogy a városban több Raiffeisen bank is van (nem gondoltam, hogy ez a bank Európától ennyire távol is ennyire jelen van). Láttam Opel autót is az utcán (egyet), de Zafirát még nem. Ma egy Opel márkakereskedést is láttunk.
És már a búcsúparti szervezése folyik, mert szerdán délelőtt megyünk innét.
Virág: Vasárnap 2
Elmentünk Tányával és lányával, Násztjával, valamint Annával egy szép helyre a Jenyiszej mellett. Mindenféle finomságokkal kínáltak minket ott, és éppen nálunk is voltak finomságok.
Templomba is szerettünk volna menni ma, de ahol voltunk, ott csak akatisztoszéneklés volt, szentmise pont nem. Kár. Viszont az atyának lófarka volt :). Viccesen nézett ki a magas, hagyományos ortodox ruhájával.
Végül elmentünk a Jenyiszej vízierőművéhez, és hazafelé megint láttunk gyönyörű sziklákat.
Szép nap volt.
Templomba is szerettünk volna menni ma, de ahol voltunk, ott csak akatisztoszéneklés volt, szentmise pont nem. Kár. Viszont az atyának lófarka volt :). Viccesen nézett ki a magas, hagyományos ortodox ruhájával.
Végül elmentünk a Jenyiszej vízierőművéhez, és hazafelé megint láttunk gyönyörű sziklákat.
Szép nap volt.
Virág: Vasárnap
Ragyogó napra virradtunk, így el tudtunk menni kirándulni Emillel Másával és Tiborkával. HURRÁ!
Amint leszálltunk a buszról, láttunk egy pelét! Lefényképezni nem sikerült, de nagyon szimpatikus jószág volt.
Utána egy patak völgyében indultunk felfelé. Még vizet is sikerült inni egy forrásból. Finom volt és jó hideg. A Tak-Mak nevű sziklacsoporthoz mentünk, aminek a részei: Öreg Tak, egy valamilyen madár, nem értettem a nevét és Nagy Mogul. Szemben vele látható az Öreg Állat és a Varangy nevű sziklák.
Gyönyörű volt az út! Koraáprilisi virágok nyíltak, rengeteg sárga leánykökörcsin, ibolya, boglárka, vadárvácska, kankalin stb. Hóvirág is, de az itt egy kis, vékonyszirmú, szellőrózsához hasonlító virág. A szikla is nagyon tetszett. Bemásztunk egy "titkos" barlangba, ami vaskori áldozóhely volt, feltehetőleg a Holdnak áldoztak ott sikeres szülésért (azt mesélte Mása, hogy pont besüt oda a telihold, és ő talált ott egy kis bálványt, ami várandós nőt ábrázolt. Van egy remek áldozókő is.) Először Emil ment oda Másával, aztán én. Tika ezt a mászást kihagyta,és eléggé sírt szegény, mire visszaértem. Aztán szépen elaludt.
Utána egy kiépítettebb helyről néztünk körül, majd libegővel lementünk. Azt terveztük, hogy pihenünk és ebédelünk, de megérkezett Tánya, és nagyon szerette volna, hogy velük menjünk. Nagyon kedves Másától, hogy elvitt minket, mert éppen ma volt egy sziklamászó verseny, amin az ő csapata is résztvett. Szerencsére ő nem mászott volna. Jó volt vele beszélgetni, vidáman és nyugodtan.
Amint leszálltunk a buszról, láttunk egy pelét! Lefényképezni nem sikerült, de nagyon szimpatikus jószág volt.
Utána egy patak völgyében indultunk felfelé. Még vizet is sikerült inni egy forrásból. Finom volt és jó hideg. A Tak-Mak nevű sziklacsoporthoz mentünk, aminek a részei: Öreg Tak, egy valamilyen madár, nem értettem a nevét és Nagy Mogul. Szemben vele látható az Öreg Állat és a Varangy nevű sziklák.
Gyönyörű volt az út! Koraáprilisi virágok nyíltak, rengeteg sárga leánykökörcsin, ibolya, boglárka, vadárvácska, kankalin stb. Hóvirág is, de az itt egy kis, vékonyszirmú, szellőrózsához hasonlító virág. A szikla is nagyon tetszett. Bemásztunk egy "titkos" barlangba, ami vaskori áldozóhely volt, feltehetőleg a Holdnak áldoztak ott sikeres szülésért (azt mesélte Mása, hogy pont besüt oda a telihold, és ő talált ott egy kis bálványt, ami várandós nőt ábrázolt. Van egy remek áldozókő is.) Először Emil ment oda Másával, aztán én. Tika ezt a mászást kihagyta,és eléggé sírt szegény, mire visszaértem. Aztán szépen elaludt.
Utána egy kiépítettebb helyről néztünk körül, majd libegővel lementünk. Azt terveztük, hogy pihenünk és ebédelünk, de megérkezett Tánya, és nagyon szerette volna, hogy velük menjünk. Nagyon kedves Másától, hogy elvitt minket, mert éppen ma volt egy sziklamászó verseny, amin az ő csapata is résztvett. Szerencsére ő nem mászott volna. Jó volt vele beszélgetni, vidáman és nyugodtan.
Május 30., Vasárnap
Tegnap este már nem sikerült nethez jutni, mert úgy látszik, hogy a cég ingyen wifije csak nyitvatartási időben üzemel (szerencsére minden nap, hétvégén is 10-20-ig), este 11-kor már nem. Viszont napközben láttunk sok műfát (fémből, rajta kis lámpabúrák, fehérek és színesek), amik most működtek. Talán ledekkel, de mindenféle színekkel világítottak (piros, kék, zöld, rózsaszín stb. - de még színváltós villogós is volt. Ad egy kis hangulatot az utcának (Mira proszpekt).
Megnéztem a legközelebbi templom miserendjét. Ha megyünk kirándulni, akkor a délután 5-öst elérhetjük. Ha nem, akkor a 9:30-as lesz a jó talán.
Úgy tűnik, hogy Virág, mivel már nem a múzeumban, hanem a könyvtárban fog dolgozni, nem fog külön nethez jutni. Lehet, hogy én is csak naponta egyszer. De majd Péterváron, szerda estétől állandóbb lesz a kapcsolat.
Megnéztem a legközelebbi templom miserendjét. Ha megyünk kirándulni, akkor a délután 5-öst elérhetjük. Ha nem, akkor a 9:30-as lesz a jó talán.
Úgy tűnik, hogy Virág, mivel már nem a múzeumban, hanem a könyvtárban fog dolgozni, nem fog külön nethez jutni. Lehet, hogy én is csak naponta egyszer. De majd Péterváron, szerda estétől állandóbb lesz a kapcsolat.
Virág: RM
Nem mi vagyunk itt az első regnumiak!
Hanem Dús Ferenc, aki itt volt hadifogoly, és ittléte alatt az őslakosok antropológiáját vizsgálta olyan magas szinten, hogy a múzeum kérvényezte, hogy náluk dolgozhasson. Ő alapította azt az osztályt, ahol én most anyagot gyűjtök. Szerencsére jól végződik a történet, hazatért és még sokáig irogatott a Zászlónkba.
Hanem Dús Ferenc, aki itt volt hadifogoly, és ittléte alatt az őslakosok antropológiáját vizsgálta olyan magas szinten, hogy a múzeum kérvényezte, hogy náluk dolgozhasson. Ő alapította azt az osztályt, ahol én most anyagot gyűjtök. Szerencsére jól végződik a történet, hazatért és még sokáig irogatott a Zászlónkba.
Virág: Szombatról
Ma megmértük a magyar, török, olasz és osztrák katonák síremlékét a temetőben, hogy ennek alapján a régészek ki tudják számolni, hogy hol nyugszik Gyóni Géza. Vicces volt, Emil nyakában állva méregettem az éleket, és egy szárítókötélen jelöltük be színes cérnával az egyes méreteket (a színes cérnákat Nagymaminak köszönjük).
Utána Tányával újra elmentünk a szigetre, ahol Emillel már sétáltunk egyszer. Kellemes volt megint, bár azért persze Emillel kettesben... Már hazafele menet láttunk egy esküvői menetet, pontosabban 6-7 menyasszonyt és vőlegényt teljesen szabályos, habos fátylas esküvői ruhában, amint motoron igyekeztek a sziget felé. Jól néztek ki.
Ma voltunk vásárolni. Vettem finom halat, zöldséget, töltött tésztácskákat. Megdöbbentem rajta, hogy háromféle banánt (!) lehet kapni a boltban: normálisat, pirosat és minit.
Este igyekeztem korán lefeküdni. Nagyon szakadt az eső, ezért aggódtam a mai kirándulás miatt. Nagyon-nagyon szerettem volna egy kicsit kiszakadni a városból, a feszülten figyelésből, hogy minél többet megértsek az orosz beszédből, az autók közül stb. Egy kedves régészlány, Mása felajánlotta, hogy elmegy velünk kirándulni a Jenyiszej szemközti partján látható sziklákhoz. Sajnos azóta virágozni kezdett a zselnice és az állítólag itt azt jelzi, hogy közeleg a lehűlés.
Utána Tányával újra elmentünk a szigetre, ahol Emillel már sétáltunk egyszer. Kellemes volt megint, bár azért persze Emillel kettesben... Már hazafele menet láttunk egy esküvői menetet, pontosabban 6-7 menyasszonyt és vőlegényt teljesen szabályos, habos fátylas esküvői ruhában, amint motoron igyekeztek a sziget felé. Jól néztek ki.
Ma voltunk vásárolni. Vettem finom halat, zöldséget, töltött tésztácskákat. Megdöbbentem rajta, hogy háromféle banánt (!) lehet kapni a boltban: normálisat, pirosat és minit.
Este igyekeztem korán lefeküdni. Nagyon szakadt az eső, ezért aggódtam a mai kirándulás miatt. Nagyon-nagyon szerettem volna egy kicsit kiszakadni a városból, a feszülten figyelésből, hogy minél többet megértsek az orosz beszédből, az autók közül stb. Egy kedves régészlány, Mása felajánlotta, hogy elmegy velünk kirándulni a Jenyiszej szemközti partján látható sziklákhoz. Sajnos azóta virágozni kezdett a zselnice és az állítólag itt azt jelzi, hogy közeleg a lehűlés.
Virágtól
Ma voltunk egy másik könyvtárban, és kezdek attól tartani, hogy nem leszek kész.
Ma nagyon-nagyon hiányoznak a gyerekek, és még sokára mehetek csak haza. Remélem, mindenki jól van. Most úgy érzem, nem is értem, hogy képzeltem ezt a szűk négy hetet nélkülük. Gáborkának üzenem, hogy hlnap az a póló lesz Tikán, amit ő választott neki. Rózsának, Ibolyának is sok puszit, rágondolást küldünk!
Szóval, mindent összevetve egy kicsit nehezebb napom van, és ezért szerintem nehezebb engem tolerálni, mint máskor, és viszont is így van ez. Emilnek remekül megy, Annának kevésbé. Olyan jó, hogy Emil itt van. Hatalmas támasz.
Most megyek vacsorázni.
Ez is május 29-ről volt.
Ma nagyon-nagyon hiányoznak a gyerekek, és még sokára mehetek csak haza. Remélem, mindenki jól van. Most úgy érzem, nem is értem, hogy képzeltem ezt a szűk négy hetet nélkülük. Gáborkának üzenem, hogy hlnap az a póló lesz Tikán, amit ő választott neki. Rózsának, Ibolyának is sok puszit, rágondolást küldünk!
Szóval, mindent összevetve egy kicsit nehezebb napom van, és ezért szerintem nehezebb engem tolerálni, mint máskor, és viszont is így van ez. Emilnek remekül megy, Annának kevésbé. Olyan jó, hogy Emil itt van. Hatalmas támasz.
Most megyek vacsorázni.
Ez is május 29-ről volt.
Szombat
Ma délután voltunk Tánya elvitt minket a szigetre sétálni. Nagyon jó volt.
Előtte elmentünk a temetőbe, hogy a magyar hadifoglyok síremlékét lemérjük, és ennek + régi fényképek alapján egyiküknek (Gyóni Géza) a hajdani sírját konkrétan be lehessen határolni. Méregettünk egy szárítókötéllel :-) úgy, hogy a vége felé Virág a vállamon állt - mert elég magas a kő, egyedül egyikünk sem érte fel, felmászni rá pedig mégsem akartunk...
És voltunk még vásárolni is, mert kifogytunk az ennivalóból, meg a pelenkából is majdnem. Tánya vitt minket az Oké Expressz-be, ami egy nagy áruház - mint pl. egy Auchan. A választék is hasonló, csak a helyi viszonyok miatt kicsit más. Pl. halféléből három sornyi van. Rengeteg fajta, különféle módokon.
Késő délután esett az eső, kicsit hűlt az idő. Kérdéses, hogy holnap mi lesz a kirándulással. De ha nem is kirándulunk, akkor is pihenőnap lesz. Virágnak már nagyon szüksége van rá.
Ez május 29-ről volt.
Előtte elmentünk a temetőbe, hogy a magyar hadifoglyok síremlékét lemérjük, és ennek + régi fényképek alapján egyiküknek (Gyóni Géza) a hajdani sírját konkrétan be lehessen határolni. Méregettünk egy szárítókötéllel :-) úgy, hogy a vége felé Virág a vállamon állt - mert elég magas a kő, egyedül egyikünk sem érte fel, felmászni rá pedig mégsem akartunk...
És voltunk még vásárolni is, mert kifogytunk az ennivalóból, meg a pelenkából is majdnem. Tánya vitt minket az Oké Expressz-be, ami egy nagy áruház - mint pl. egy Auchan. A választék is hasonló, csak a helyi viszonyok miatt kicsit más. Pl. halféléből három sornyi van. Rengeteg fajta, különféle módokon.
Késő délután esett az eső, kicsit hűlt az idő. Kérdéses, hogy holnap mi lesz a kirándulással. De ha nem is kirándulunk, akkor is pihenőnap lesz. Virágnak már nagyon szüksége van rá.
Ez május 29-ről volt.
Május 28. délután
Virág már 5-kor végzett. Anna találkozott valakivel (közben elment megint a temetőbe, és megtalálta a sírt is!).
Mi pedig sétáltunk. Virágnak vettünk egy jó kis szandált (a cipője folyton kibomlik) - éppen akciós volt. Aztán egy gyrost szerettünk volna enni (de a saslikon is elgondolkoztunk). Az konkrétan nem volt, de találtunk valami hasonlót: kovásztalan lepénybe csomagolt húsdarabok, zöldségek (kicsit más, mint a gyrosban, pl. reszelt répa is volt benne, meg kapor is), és majonézes szósz + kecsap. A neve talán saurma volt. Közben szeretettel gondoltunk Pásztor nagypapára is.
Ma igyekszünk korábban lefeküdni.
Holnap a múzeumban a kutatók nem dolgoznak. Délelőtt a hétfői munkához rendelnek könyveket a nagy könyvtárban Virágék. Délután is lesz valami programunk.
Vasárnap elvileg kirándulni megyünk valahova a környékre.
Ezt persze még 28-án este írtam.
Mi pedig sétáltunk. Virágnak vettünk egy jó kis szandált (a cipője folyton kibomlik) - éppen akciós volt. Aztán egy gyrost szerettünk volna enni (de a saslikon is elgondolkoztunk). Az konkrétan nem volt, de találtunk valami hasonlót: kovásztalan lepénybe csomagolt húsdarabok, zöldségek (kicsit más, mint a gyrosban, pl. reszelt répa is volt benne, meg kapor is), és majonézes szósz + kecsap. A neve talán saurma volt. Közben szeretettel gondoltunk Pásztor nagypapára is.
Ma igyekszünk korábban lefeküdni.
Holnap a múzeumban a kutatók nem dolgoznak. Délelőtt a hétfői munkához rendelnek könyveket a nagy könyvtárban Virágék. Délután is lesz valami programunk.
Vasárnap elvileg kirándulni megyünk valahova a környékre.
Ezt persze még 28-án este írtam.
Időugrás
Most néhány régi bejegyzés következik, amiket nem tudtunk időben feltölteni. Aztán reméljük, utolérjük magunkat.
2010. május 28., péntek
Ma délelőtt
Virág pár napja kinézett egy helyet, ahol lajtos kocsiból lehet tejet venni. Meg is mutatta nekem. Ma vettem is belőle, mert már tegnap elfogyott itthon a tej. (Finom a tej - a boltban amikor kértem, az eladó sorra nézte az üvegeket, dobozokat és megállapította, hogy lejártak. Végül adott egy dobozosat, de annak is volt egy kis kesernyés íze. Pedig hűtötték.)
Édesapa, Isten éltessen sokáig!
Édesapa, Isten éltessen sokáig!
Emberek
Nagyon sokat számít, hogy az ember kivel dolgozik. Nagyon sok múlik ezen, hogy Virág milyen anyagokhoz és hogyan tud hozzájutni. Erről tudna mesélni, de hosszú lenne.
Úgy figyeltük meg, hogy arányaiban itt sokkal több a magas, vékony lány, mint otthon. Nem tudom, miért. Biztos az is számít, hogy itt a többség nagyon magas sarkú cipőt hord, de nem ritkák az olyan párok, ahol a lány kb. egy fejjel magasabb a fiúnál. És amíg otthon egy magas lány igyekszik minél laposabb sarkú cipőt venni, itt a nagyon magas lányok is vékony, magas tűsarkokon közlekednek.
Az öltözködés is kicsit más. Sokan olyan ruhát hordanak, ami nálunk a Rákóczi téren elfogadott, itt pedig szemmel láthatólga nem kirívó, nincs jelentősége.
Az előítéletek ellenére a rendőrök kultúráltan, kedvesen beszélnek, ha valamiért szólnak.
Itt sokkal több fajta és számban is több egyenruhás embert lehet látni, mint otthon. A kitüntetéseiket nem felejtik otthon, még ha viszonylag civilben vannak, akkor is kitűzik.
Úgy figyeltük meg, hogy arányaiban itt sokkal több a magas, vékony lány, mint otthon. Nem tudom, miért. Biztos az is számít, hogy itt a többség nagyon magas sarkú cipőt hord, de nem ritkák az olyan párok, ahol a lány kb. egy fejjel magasabb a fiúnál. És amíg otthon egy magas lány igyekszik minél laposabb sarkú cipőt venni, itt a nagyon magas lányok is vékony, magas tűsarkokon közlekednek.
Az öltözködés is kicsit más. Sokan olyan ruhát hordanak, ami nálunk a Rákóczi téren elfogadott, itt pedig szemmel láthatólga nem kirívó, nincs jelentősége.
Az előítéletek ellenére a rendőrök kultúráltan, kedvesen beszélnek, ha valamiért szólnak.
Itt sokkal több fajta és számban is több egyenruhás embert lehet látni, mint otthon. A kitüntetéseiket nem felejtik otthon, még ha viszonylag civilben vannak, akkor is kitűzik.
Tegnap
Nem nagyon éreztem sikeres napnak.
Reggel véletlenül beleöntöttem a teás lábosba a zacskóban lévő cukor felét. Főztem hozzá még teát - mind elfogyott estére, pedig nem volt kevés!
Tegnapelőtt nem írtam fel papírra Lili címét, kénytelen voltam elmenni a netező helyre. Persze az üzlet melletti pad foglalt volt. Az út túloldalán minden árnyékos pad foglalt volt. Tiborka elaludt. Ha leültem egy nqapos padra, felébredt és nyűglődött. Sétáltam, amíg felszabadul egy árnyékos pad. Egy idő múlva lett is egy, de az úttest túloldalán voltam, és mire odaértem, már elfoglalta három idős néni. Sebaj, séta tovább. Szerencsére legközelebb a kedvenc padom szabadult fel, és én voltam a gyorsabb. Megcímeztem a borítékot.
Elmentem a postára, hogy feladjam a DVD-t. Előtte Annától kértem pár orosz mondatot, hogy a szótárral véletlenül se tévesszek. Megtudtam, hogy kb. két hét, amíg odaér. Ajánlották az expressz postát. Kérdeztem, mennyi. Azt mondták, 200 rubel és legfeljebb 10 nap. A tíz nap határeset, de gondoltam, megpróbálom ezt. Persze ki kell tölteni hozzá 3 papírt, miközben Péterke hevesen elkezdett rotyogtatni. Sebaj, a szállásunk nagyon közel van a postához, jövök haza, tisztába teszem, itt töltöm ki kényelmesen szótárral a papírokat. (Amelyeken természetesen az orosz mellett nem angol, hanem francia szöveg van csak.) Az egyik papírt elrontottam.
Megyek vissza a postára. Hiányolták az elrontott papírt. Kértem egy másikat. Közben Péterke elkezdett nyűglődni. Három postás kisasszony próbálta felvidítani, amíg töltögettem a papírokat. Félig-meddig sikerrel is jártak.
Elkészültünk. Kiderült, hogy nem 200 rubel :-( De már nem érdekelt. Remélem, legalább nem 10 nap, mert a DHL sem lett volna sokkal drágább, és az kb. egy nap alatt elvitte volna.
Este 7-re mentünk a múzeumhoz, mert városnézésre vitt minket Tánya, autóval. Először elmentünk a temetőbe, ahol meglátogattuk volna a magyar hadifoglyok síremlékét. De nem találtuk meg, pedig Anna már máskor megtalálta.
Utána (időre) igyekeztük a régi városközpont főterére, ahol egy idős nénivel találkoztunk, aki egy első világháborús magyar hadifogoly lánya (ha jól emlékszem), és a családja különböző módokon kihalt mellőle, már nincsen senkije. Örült a csecsemőnek, hogy "unokázhat" egy kicsit, és Annával beszélgetett.
Később felmentünk egy magas helyre, ahonnét az egész város belátható, és ahol egy kápolna áll - ami a papír 10 rubelesen is rajta van, azzal a híddal együtt, aminek a lábánál a múzeum van, ahol Virág gyűjti az anyagot.
Odafelé érintettük a helyi cigánysort, ami kicsit más, mint otthon - ugyanis színesre festett faházak (itt ez a hagyományos) között vörös tégla épületek vannak, de az utóbbiak a cigányságé. Állítólag azért van ez így, mert nem alkalmazzák őket sehol, így kénytelenk voltak drogkereskedelemmel foglalkozni, hogy ne unatkozzanak és legyen miből megélniük. (Állítólag valahogy így kezdtek el a zsidók is a kereskedelemmel foglalkozni régen.)
Tegnap mindketten elég fáradtak voltunk estére.
Virág viszont be tudta kapcsolni este a tűzhelyet! Így meg tudtuk főzni a káposztás-húsos pelmenyt (Virág, így hívják?), ami olyan, mint a szilvásgombóc, csak kelt tésztából, a tészta egész vékony, a töltelék darált hús és káposzta, és nem golyó, hanem kagyló alakúra van csomagolva. Ebből a mélyhűtő pultoknál itt rengeteg fajta kapható.
Reggel véletlenül beleöntöttem a teás lábosba a zacskóban lévő cukor felét. Főztem hozzá még teát - mind elfogyott estére, pedig nem volt kevés!
Tegnapelőtt nem írtam fel papírra Lili címét, kénytelen voltam elmenni a netező helyre. Persze az üzlet melletti pad foglalt volt. Az út túloldalán minden árnyékos pad foglalt volt. Tiborka elaludt. Ha leültem egy nqapos padra, felébredt és nyűglődött. Sétáltam, amíg felszabadul egy árnyékos pad. Egy idő múlva lett is egy, de az úttest túloldalán voltam, és mire odaértem, már elfoglalta három idős néni. Sebaj, séta tovább. Szerencsére legközelebb a kedvenc padom szabadult fel, és én voltam a gyorsabb. Megcímeztem a borítékot.
Elmentem a postára, hogy feladjam a DVD-t. Előtte Annától kértem pár orosz mondatot, hogy a szótárral véletlenül se tévesszek. Megtudtam, hogy kb. két hét, amíg odaér. Ajánlották az expressz postát. Kérdeztem, mennyi. Azt mondták, 200 rubel és legfeljebb 10 nap. A tíz nap határeset, de gondoltam, megpróbálom ezt. Persze ki kell tölteni hozzá 3 papírt, miközben Péterke hevesen elkezdett rotyogtatni. Sebaj, a szállásunk nagyon közel van a postához, jövök haza, tisztába teszem, itt töltöm ki kényelmesen szótárral a papírokat. (Amelyeken természetesen az orosz mellett nem angol, hanem francia szöveg van csak.) Az egyik papírt elrontottam.
Megyek vissza a postára. Hiányolták az elrontott papírt. Kértem egy másikat. Közben Péterke elkezdett nyűglődni. Három postás kisasszony próbálta felvidítani, amíg töltögettem a papírokat. Félig-meddig sikerrel is jártak.
Elkészültünk. Kiderült, hogy nem 200 rubel :-( De már nem érdekelt. Remélem, legalább nem 10 nap, mert a DHL sem lett volna sokkal drágább, és az kb. egy nap alatt elvitte volna.
Este 7-re mentünk a múzeumhoz, mert városnézésre vitt minket Tánya, autóval. Először elmentünk a temetőbe, ahol meglátogattuk volna a magyar hadifoglyok síremlékét. De nem találtuk meg, pedig Anna már máskor megtalálta.
Utána (időre) igyekeztük a régi városközpont főterére, ahol egy idős nénivel találkoztunk, aki egy első világháborús magyar hadifogoly lánya (ha jól emlékszem), és a családja különböző módokon kihalt mellőle, már nincsen senkije. Örült a csecsemőnek, hogy "unokázhat" egy kicsit, és Annával beszélgetett.
Később felmentünk egy magas helyre, ahonnét az egész város belátható, és ahol egy kápolna áll - ami a papír 10 rubelesen is rajta van, azzal a híddal együtt, aminek a lábánál a múzeum van, ahol Virág gyűjti az anyagot.
Odafelé érintettük a helyi cigánysort, ami kicsit más, mint otthon - ugyanis színesre festett faházak (itt ez a hagyományos) között vörös tégla épületek vannak, de az utóbbiak a cigányságé. Állítólag azért van ez így, mert nem alkalmazzák őket sehol, így kénytelenk voltak drogkereskedelemmel foglalkozni, hogy ne unatkozzanak és legyen miből megélniük. (Állítólag valahogy így kezdtek el a zsidók is a kereskedelemmel foglalkozni régen.)
Tegnap mindketten elég fáradtak voltunk estére.
Virág viszont be tudta kapcsolni este a tűzhelyet! Így meg tudtuk főzni a káposztás-húsos pelmenyt (Virág, így hívják?), ami olyan, mint a szilvásgombóc, csak kelt tésztából, a tészta egész vékony, a töltelék darált hús és káposzta, és nem golyó, hanem kagyló alakúra van csomagolva. Ebből a mélyhűtő pultoknál itt rengeteg fajta kapható.
Lacko nincs szerencsed...
Viszont nagyon orulok a megjegyzeseidnek.
Szerencsed viszont azert nincs, mert itt ulok egy adag keppel, de nem mukodik a feltoltes gomb. Hiaba nyomkodom, semmi. Csak videot lehetne feltolteni. Hat, kar. De majd meg probalkozom, ha lesz ra modom.
Szerencsed viszont azert nincs, mert itt ulok egy adag keppel, de nem mukodik a feltoltes gomb. Hiaba nyomkodom, semmi. Csak videot lehetne feltolteni. Hat, kar. De majd meg probalkozom, ha lesz ra modom.
es a munka
Vegul pedig arrol, hogy mit csinalok:
Mindent osszeszedek, ami itt megtalalhato a nganaszanokrol. Targyakat nezegetek (hu, de milyen csodalatos targyakat! Majd mutatok!), cikkeket fotozok, regi folyoiratokat bongeszek, terepnaplokat bujok, es nem utolso sorban minel tobb felmerult kerdesemet megbeszelem Batasevvel. Jo erzes, hogy mar egesz jol ertem, hogy mit valaszol.
Mar jo sok anyagom van, de kezd fogytan lenni a csinalnivalo. Ezert szobato a megyei konyvtarba megyek majd.
Mindent osszeszedek, ami itt megtalalhato a nganaszanokrol. Targyakat nezegetek (hu, de milyen csodalatos targyakat! Majd mutatok!), cikkeket fotozok, regi folyoiratokat bongeszek, terepnaplokat bujok, es nem utolso sorban minel tobb felmerult kerdesemet megbeszelem Batasevvel. Jo erzes, hogy mar egesz jol ertem, hogy mit valaszol.
Mar jo sok anyagom van, de kezd fogytan lenni a csinalnivalo. Ezert szobato a megyei konyvtarba megyek majd.
Tegnap
Sajnos tegnap eppen Nektek irtam at itteni munkatarsaimrol, amikor elszallt az Internet es egesz nap nem jott vissza. Most viszont nem tudok hosszabban rni, es vsz a hetvegen sem lesz ra modom, sot lehet, hogy a jovo het elejen sem.
Azert egy kicsit...
Tehat van egz Mihail Szemjonovics Batasev nevu munkatartsam, foleg ovele dolgozom egyutt. Nagyon kedves, segitokesz. Rengeteget dolgozik, teljesen europai szinvonalu CD/ket, anyagkozleseket es termeszetesen sajat tanulmanyokat keszit. Sajnos eleg sokat iszik, dohanyzik, es nem ertekeli sokra a munkajat. Jobban mondva, faj neki, hogy masok nem ertelik sokra, pedig tenyleg jo dolgokat csinal.
Es a tudasa is nagy. Csak izelitoul: tegnap rakerdeztem az evenkik arctotevalasara, mert sokszor elofordul a nganaszan folklorban, es az otthon megkerdezett munkatarsam nem tudott a dolgorol. Batasev a XVII. szra visszamenoleg vazolta a helyzetet, es mondott egy rakas olvasnivalot a temaban.
Remelem, a mostani terveink megvalosulnak es meg sokat fogunk dolgozni egyutt.
A masik munkatars a szobaban Mzikolaj Polikarpovics Makarov. O regesz, gyakorlatias, kedves ember.
A konyvtarosok tunderiek, segiokeszek. Tegnap volt a Konyvtarosok Napja, megunnepeltuk oket.
Az archivumok vezetoi nem tul segitokeszek, pl. letagadtak 700 negativot azert, hogy ne kelljen kihozniuk. De mint kiderult, Batasev mar digitalizalta oket :-)
Emlitest erdemel meg Tatjana, aki nem munkatars, de rengeteget segit nekunk itt.
Azert egy kicsit...
Tehat van egz Mihail Szemjonovics Batasev nevu munkatartsam, foleg ovele dolgozom egyutt. Nagyon kedves, segitokesz. Rengeteget dolgozik, teljesen europai szinvonalu CD/ket, anyagkozleseket es termeszetesen sajat tanulmanyokat keszit. Sajnos eleg sokat iszik, dohanyzik, es nem ertekeli sokra a munkajat. Jobban mondva, faj neki, hogy masok nem ertelik sokra, pedig tenyleg jo dolgokat csinal.
Es a tudasa is nagy. Csak izelitoul: tegnap rakerdeztem az evenkik arctotevalasara, mert sokszor elofordul a nganaszan folklorban, es az otthon megkerdezett munkatarsam nem tudott a dolgorol. Batasev a XVII. szra visszamenoleg vazolta a helyzetet, es mondott egy rakas olvasnivalot a temaban.
Remelem, a mostani terveink megvalosulnak es meg sokat fogunk dolgozni egyutt.
A masik munkatars a szobaban Mzikolaj Polikarpovics Makarov. O regesz, gyakorlatias, kedves ember.
A konyvtarosok tunderiek, segiokeszek. Tegnap volt a Konyvtarosok Napja, megunnepeltuk oket.
Az archivumok vezetoi nem tul segitokeszek, pl. letagadtak 700 negativot azert, hogy ne kelljen kihozniuk. De mint kiderult, Batasev mar digitalizalta oket :-)
Emlitest erdemel meg Tatjana, aki nem munkatars, de rengeteget segit nekunk itt.
2010. május 27., csütörtök
Helyzetjelentés
Továbbra is jól vagyunk. De azért hiányoznak a gyerekek.
Süt a nap, 20 fok fölött van a hőmérséklet.
Tegnap volt áramszünet is. Utána a hiper-szuper tűzhelyünket nem tudtuk beindítani.
Este Tiborkánakl hideg zuhany helyett melegítettünk vizet, lavórban fürdött.
Ma Virágnál nincs net. Elvileg egész nap.
Ma egy kicsit én is bementem a múzeumba. Láttam egy-két embert, megtudtam, hol a posta.
Kész az ovis DVD, szeretném feladni. Remélem, időben odaér.
Lehet, hogy ma már nem tudok többet írni.
Süt a nap, 20 fok fölött van a hőmérséklet.
Tegnap volt áramszünet is. Utána a hiper-szuper tűzhelyünket nem tudtuk beindítani.
Este Tiborkánakl hideg zuhany helyett melegítettünk vizet, lavórban fürdött.
Ma Virágnál nincs net. Elvileg egész nap.
Ma egy kicsit én is bementem a múzeumba. Láttam egy-két embert, megtudtam, hol a posta.
Kész az ovis DVD, szeretném feladni. Remélem, időben odaér.
Lehet, hogy ma már nem tudok többet írni.
Munkakorulmenyek
Lacko volt olyan kedves, es erdeklodott rola, hogy hol is dolgozom en. Nos, van itt egy nagy, egyiptomi templomokat idezo muzeum, s emellett egy kisebb epulet, ahol a kutatok es egyeb dolgozok dolgoznak. Itt vagyok en is, a foldszinten hatul jobbra. Kellemes szoba, ket emberre van kitalalva, igy most, hogy 4-5-en vagyunk benne, kicsit zsufolt.
Egy emelettel lejjebb vannak a targyraktarak, tegnap sokat voltam ott is. Ketfajta raktar van, egy regebbi, fiokos rendszeru es egy ujabb, ahol toloajtos ruhasszekrenyek, es pattintos fedelu melyhutott elelmiszer tarolasara valo dobozok orzik a targyakat. A legtobb dolog tokeletesen megtalalhatatlan, nagy a rendetlenseg. Szegeny ember, aki segit nekem, meg rosszul is lat, ezert egyaltalan nem lelkes, hogy engem erdekelnek a targyak.
Egy emelettel feljebb van a konyvtar, szovegarchivumok, fenykeparchivum es a titkarsag.
Egy emelettel lejjebb vannak a targyraktarak, tegnap sokat voltam ott is. Ketfajta raktar van, egy regebbi, fiokos rendszeru es egy ujabb, ahol toloajtos ruhasszekrenyek, es pattintos fedelu melyhutott elelmiszer tarolasara valo dobozok orzik a targyakat. A legtobb dolog tokeletesen megtalalhatatlan, nagy a rendetlenseg. Szegeny ember, aki segit nekem, meg rosszul is lat, ezert egyaltalan nem lelkes, hogy engem erdekelnek a targyak.
Egy emelettel feljebb van a konyvtar, szovegarchivumok, fenykeparchivum es a titkarsag.
2010. május 26., szerda
Képek
Két hiányzó képet sikerült feltöltenem. (Kasznojarszk, me délelőtt)
Igyekszem még majd többet is előkészíteni és feltenni.
Igyekszem még majd többet is előkészíteni és feltenni.
Munka
Legyetek szívesek, szóljatok Tar Sanyinak és Lencse Tamásnak, hogy ne hívjanak, úgysem tudok segíteni nekik - de
valaki biztos akad a cégnél, aki tud! Köszi!
valaki biztos akad a cégnél, aki tud! Köszi!
Örömök
Örülök Virág sikereinek. Pl. mesélte, hogy észrevett hibákat a múzeumban (össze nem illő tárgyakat állítottak ki
együtt - amiről egy nem szakmai látogató számára ez nem derül ki), amit persze a kiállítók elismertek. Meg más
egyebek is. Jó látni, hogy nem hiába, nem csak kamuból foglalkozik ezzel a témával, tényleg jó benne.
Most már tényleg lehet érezni, hogy elzárták a melegvizet. De szerencsére nem jéghideg, hanem langyos víz jön a
meleg helyett a csapból. (Úgy látszik ez csak átmeneti volt. Egy idő múlva már azt láttam, hogy a melegvíz
helyett semmi nem jön. Még hideg sem. Így akkor marad a hideg...)
együtt - amiről egy nem szakmai látogató számára ez nem derül ki), amit persze a kiállítók elismertek. Meg más
egyebek is. Jó látni, hogy nem hiába, nem csak kamuból foglalkozik ezzel a témával, tényleg jó benne.
Most már tényleg lehet érezni, hogy elzárták a melegvizet. De szerencsére nem jéghideg, hanem langyos víz jön a
meleg helyett a csapból. (Úgy látszik ez csak átmeneti volt. Egy idő múlva már azt láttam, hogy a melegvíz
helyett semmi nem jön. Még hideg sem. Így akkor marad a hideg...)
Orosz
Belejövünk.
Tegnap Virág már önállóan beszélgetett szakmai kérdésekről a múzeumi kutató fickóval. Novemberben szerintem már
önállóan is fogja tudni intézni az utazását.
Én pedig tegnap megértettem, amikor egy nő rám szólt az utcán, hogy adjak a gyerekre sapkát, mert megsüti a Nap a
fejét. Persze ehhez elég volt a hanghordozás és néhány kulcsszó.
Ma, amikor vásároltam tejet, hagymát és mézes puszedlit, már kissé nyökögősebb volt a dolog, mert ezeket kérni
kellett a pultnál - volt egy kis mutogatás is :-)
Tegnap este pedig elővettem a fordítandó szövegemet, nekikezdtem.
Tegnap Virág már önállóan beszélgetett szakmai kérdésekről a múzeumi kutató fickóval. Novemberben szerintem már
önállóan is fogja tudni intézni az utazását.
Én pedig tegnap megértettem, amikor egy nő rám szólt az utcán, hogy adjak a gyerekre sapkát, mert megsüti a Nap a
fejét. Persze ehhez elég volt a hanghordozás és néhány kulcsszó.
Ma, amikor vásároltam tejet, hagymát és mézes puszedlit, már kissé nyökögősebb volt a dolog, mert ezeket kérni
kellett a pultnál - volt egy kis mutogatás is :-)
Tegnap este pedig elővettem a fordítandó szövegemet, nekikezdtem.
Kommunikáció
Nagyon örülök az e-maileknek, de bocsánat, hogy általában nem válaszolok rájuk, a gépem akksija úgy látszik, már
nagyon a végét járja, így csak letöltöm a leveleket, hogy aztán később offlájn :-) elolvassam; majd a megírt
bejegyzéseket Ctrl+C, Ctrl+V felteszem, és már a képek feltöltésére sem marad szufla (legalábbis arra
figyelmeztet a gép, hogy telepet kell cserélnem azonnal, vagy hálózatra csatlakozni), én meg hiszek neki. De
lehet, hogy egyszer kipróbálom, mi van, ha nem veszem figyelembe. Virág notebookját is elvihetem, ha éppen nem
azzal dolgozik, mert az még jól bírja. Vagy majd Péterváron vagy MOszkvában, ahol a szálláson lesz wifi (vezeték
nélküli hálózat, amivel elérem az Internetet).
Meg kell említenem, hogy a TeleMax cég által szolgáltatott ingyen wifi-t használom.
Azt hiszem, sehol nem írtuk még le, de én nem szoktam bemenni a múzeumba. Elmegyek oda, megcsörgetem Virágot, aki
lenyomja, aztán jön ki. Hasonló módon tud ő is odahívni engem, nem kell plusz telefonszámlára költeni.
nagyon a végét járja, így csak letöltöm a leveleket, hogy aztán később offlájn :-) elolvassam; majd a megírt
bejegyzéseket Ctrl+C, Ctrl+V felteszem, és már a képek feltöltésére sem marad szufla (legalábbis arra
figyelmeztet a gép, hogy telepet kell cserélnem azonnal, vagy hálózatra csatlakozni), én meg hiszek neki. De
lehet, hogy egyszer kipróbálom, mi van, ha nem veszem figyelembe. Virág notebookját is elvihetem, ha éppen nem
azzal dolgozik, mert az még jól bírja. Vagy majd Péterváron vagy MOszkvában, ahol a szálláson lesz wifi (vezeték
nélküli hálózat, amivel elérem az Internetet).
Meg kell említenem, hogy a TeleMax cég által szolgáltatott ingyen wifi-t használom.
Azt hiszem, sehol nem írtuk még le, de én nem szoktam bemenni a múzeumba. Elmegyek oda, megcsörgetem Virágot, aki
lenyomja, aztán jön ki. Hasonló módon tud ő is odahívni engem, nem kell plusz telefonszámlára költeni.
Egyebek
Tegnap ahogy sétáltam, sok ballagó diákot láttam. Egész másképp öltöznek, mint otthon. És láttam szép játszóteret is (korábban csak egy nagyon lepukkantat).
Nem tudom, mi itt az átlagkereset, de érdekes módon az élelmiszerek valamivel többe kerülnek, mint otthon.
Állítólag már tegnap kikapcsolták a fűtést. Ennek ellenére nálunk még van melegvíz (és fűtés is).
Nem tudom, mi itt az átlagkereset, de érdekes módon az élelmiszerek valamivel többe kerülnek, mint otthon.
Állítólag már tegnap kikapcsolták a fűtést. Ennek ellenére nálunk még van melegvíz (és fűtés is).
Utazás+
A gyerekek ellátásán lepődtünk meg még a repülőn. Azt hiszem, a hosszabbik úton volt, hogy Tiborka kapott két csomagot. Egyikben játékok voltak. A másikban pelenkázó felszerelés (pelenkák, törlőkendők), partedli és cumisüveg "Junior Aeroflot" felirattal. Úgy értelmeztük, hogy örökbe. Minden darab külön becsomagolva lezárt nejlonba (mint az ennivalók, amiket kaptunk).
Nammának pedig itt is szeretnénk megköszönni, hogy kivitt minket a repülőtérre. Nagyon jól jött és jól is esett nekünk.
Nammának pedig itt is szeretnénk megköszönni, hogy kivitt minket a repülőtérre. Nagyon jól jött és jól is esett nekünk.
Közlekedés
Közel vagyunk a múzeumhoz, ezért tömegközlekedéssel nem kell vacakolnunk. Az autósok egyébként elég aggresszíven vezetnek. Egy kis vidéki faluból ide érkező, ügyeket intézni kényszerülő valaki nagyon félhet itt. Láttam is ilyen kinézetű fiatalokat tegnap, akik alig mertek átkelni a zebrán... Szerencsére én Budapesten nőttem fel, át tudok menni úgy a zebrán, hogy ne üssenek el, mégis hamar átérjek.
Érdekes, hogy az autók kb. fele jobb kormányos, fele bal. Vannak régi ladák, de sok luxus-terepjáró is, közte pedig sok olyan keleti és nyugati autó is, amilyet még soha nem láttam otthon.
Az utakon a lekopott felfestéseket nem igyekeznek pótolni. Ezért is lehet félelmetes néha, amikor a gyalogosnak zöld a lámpa, és a kocsi, aminek piros, elég közel áll meg a zebrához.
Persze itt is vannak olyanok, akik az éjszaka közepén többször föl-alá végigszáguldanak az utcán a tuning-lada motorját jó hangosan bőgetve, hogy a környező autók riasztói megszólalnak (és gondolom, van, akit az alvásban is zavarnak).
De ott a másik oldal is. Ma láttam rendőröket (lehet, hogy nem is rendőrök, hanem valami közlekedésbiztonsági csoport), akik egy olyan helyen, ahol lehet gyorsan menni az autóval (mert sehol egy zebra, egyenes az út stb.), többen túllépik a megengedett sebességet, beállnak valahová a kocsijukkkal a szélvédő mögött elhelyezett radarral és fényképezővel. Bent ülnek a kocsiban, és amikor valaki gyorsan hajtó közeledik, akkor az egyik előugrik és leinti. Ha nem elég gyorsan ugrik elő, akkor csak legyint. Ha sikeres volt az intés, akkor a érintett sofőr kiszáll, átszáll a rendőrökhöz hátra, azok megmutatják a felvételt, aztán töltik a papírokat és gyűjtik a pénzt.
Érdekes, hogy az autók kb. fele jobb kormányos, fele bal. Vannak régi ladák, de sok luxus-terepjáró is, közte pedig sok olyan keleti és nyugati autó is, amilyet még soha nem láttam otthon.
Az utakon a lekopott felfestéseket nem igyekeznek pótolni. Ezért is lehet félelmetes néha, amikor a gyalogosnak zöld a lámpa, és a kocsi, aminek piros, elég közel áll meg a zebrához.
Persze itt is vannak olyanok, akik az éjszaka közepén többször föl-alá végigszáguldanak az utcán a tuning-lada motorját jó hangosan bőgetve, hogy a környező autók riasztói megszólalnak (és gondolom, van, akit az alvásban is zavarnak).
De ott a másik oldal is. Ma láttam rendőröket (lehet, hogy nem is rendőrök, hanem valami közlekedésbiztonsági csoport), akik egy olyan helyen, ahol lehet gyorsan menni az autóval (mert sehol egy zebra, egyenes az út stb.), többen túllépik a megengedett sebességet, beállnak valahová a kocsijukkkal a szélvédő mögött elhelyezett radarral és fényképezővel. Bent ülnek a kocsiban, és amikor valaki gyorsan hajtó közeledik, akkor az egyik előugrik és leinti. Ha nem elég gyorsan ugrik elő, akkor csak legyint. Ha sikeres volt az intés, akkor a érintett sofőr kiszáll, átszáll a rendőrökhöz hátra, azok megmutatják a felvételt, aztán töltik a papírokat és gyűjtik a pénzt.
Blog
Offline elolvastam a tegnapi szövegeket. Sok bennük a sajtóhiba. Itt most nem fogom javítani, bocs.
A képek feltöltéséhez már nem volt elég az akksi.
Virág ékezetek nélkül ír, mert a múzeum egyik gépéről éri el a netet, amin ugye csupa orosz beállítása van, magyar nincs.
Annak a bejegyzésnek, hogy elcsomagoltam a számítógépet, az volt a jelentősége, hogy nem tudtuk, Krasznojarszkban lesz-e metünk, és így a bejegyzések bizonytalanok kb. 10 napig.
A képek feltöltéséhez már nem volt elég az akksi.
Virág ékezetek nélkül ír, mert a múzeum egyik gépéről éri el a netet, amin ugye csupa orosz beállítása van, magyar nincs.
Annak a bejegyzésnek, hogy elcsomagoltam a számítógépet, az volt a jelentősége, hogy nem tudtuk, Krasznojarszkban lesz-e metünk, és így a bejegyzések bizonytalanok kb. 10 napig.
Babakocsi
Az utca, amiben lakunk, elég forgalmas. Mint mondjuk az Andrássy út. Bár ez lehet, hogy kicsit túlzás. Pár perc séta folyóg, majd egy kicsit a folyóparti főút mellett a múzeumig. Hoztunk magunkkal babakocsit (a gyerek kézipoggyászaként fel lehet vinni a repülőre). Sokat gondolkoztam rajta, hogy ha még nekem is büdös a levegő az autók miatt az út mellett, akkor milyen lehet a gyereknek a babakocsiban, jóval lejjebb. Persze ha babakocsit viszek, kényelmes, mert ha leülök valamit csinálni egy padra, akkor nem kell fogni, és nincs útban, mint amikor hordozókendőben van. A kérdés tegnap reggel megoldódott. Levittem a harmadik emeletről a babakocsit (4 emeletes házban lakunk), és amikor lent letettem, akkor kitört az egyik kereke. Hoztam vissza, elővettem a hordozókendőt. Szerencsére később így is tudtam számítógépezni - letettem a gépet magam mellé a padra.
Jo reggelt! Remelem, meg jol alszotok.
Tegnap estere ugy elfaradtam, hogy meg ma reggelre is maradt belole egy kicsi, pedig nagyot aludtam, es a kedves ferjem meg vacsorat us keszitett. A reggel kicsit nehezen indult, de mindenki megnyugtatasara mondom, hogy reggeliztem, sot uzsonnat is hoztam. Lattam a napfelkeltet Tika jovoltabol. Nagyon szep volt!
Aztan egz rogtonzott Ismerd meg szukebb kornyezetedet program kereteben korulneztem a varosban (na jo, eltevedtem. Mert bonyolult am ide az ut> at kell menni az uttesten, aztan egyenesen elore.) Talaltam egy helyet, ahol lehet venni lajtoskocsibol tejet es kvazt. Megjesyeztem, hol van> A MArx es a Parizsi kommun utca sarkan.
Gondolkoztam a marias medalom sorsan. Azt hiszem, tegnap reggel veszitettem el, mert betertem egy kis templomba, ahol be kellett a fejemet fedni egy kendovel, es az beleakadt a lancba. Sajnos nem neztem meg, valoszinuleg az tepte le. Hazament.
Az volt a tervem, hogy ma megnezem, de aztan masfele jottem. Viszont igy is talaltam egy kis templomot. Az en szivemben elo Jezus kephez nagyon hasonlo Jezus ikon van benne, csak az enyem kicsit mosolygosabb. Es ott volt az otthoni asztalunk felett talalhato Szentharomsag ikon is. Szerettem volna gyertyat gyujtani Mamacs sikeres szigorlataert imadkozva, de csak tul nagy penzem volt. Majd visszamegyek.
Hajra, Mamacska!
Tegnap nagyon jokat beszelgettem Mihai Batasevvel, aki segit nekunk. Olyan jo, hogy meg lehet vele vitatni a szukebb szakteruletemhez tartozo kerdeseket! Es sokat haladtam is.
Tika jol van, minden rendben. Emil tegnap ejjel az ovodai CDt butykolte, mar majdnem kesz.
2010. május 25., kedd
Utazás
Most repültem először életemben. Alapvetően nem szeretem a hullámvasútat, de jó volt. Lenyűgöző. A gyerekek majd biztos kéredzik, milyen volt. Olyan, mintha egy vitorlás hajón ülnék, úszott a levegőben a gép. A különbség az, hogy mást látok, amikor lenézek, és ha kiszállnék, nem tudnék úszni.
Szerencsére a csomagjaink súlyra nagyjából rendben voltak. A repülőn a kiszolgálás jó volt, rögtön az üzleti utasok mögött ültünk, én végig ablak mellett, és így nem csak a szárnyat láttam. Sokat fényképeztem is, de a nagy gépen vannak, Virágnál.
Lentről is szeretem nézni a felhőket, de oldalról és fentről talán még szebbek.
Moszkvából amikor felszálltunk, éppen ment le a Nap. Nekem végig balra volt, ahogy kinéztem az ablakon. Sokáig tartott, mire lement, aztán az ég alja végig vörös maradt, mígnem egyszer csak kb. ugyanott fel is jött. Ez már majdnem Krasznojarszknál volt. Kb. 4 órát repültünk, de az idő gyorsítva telt, minden egyes perc kb. kettőt ért.
Péterke felébredt, majd este keresek fényképeket is.
Szerencsére a csomagjaink súlyra nagyjából rendben voltak. A repülőn a kiszolgálás jó volt, rögtön az üzleti utasok mögött ültünk, én végig ablak mellett, és így nem csak a szárnyat láttam. Sokat fényképeztem is, de a nagy gépen vannak, Virágnál.
Lentről is szeretem nézni a felhőket, de oldalról és fentről talán még szebbek.
Moszkvából amikor felszálltunk, éppen ment le a Nap. Nekem végig balra volt, ahogy kinéztem az ablakon. Sokáig tartott, mire lement, aztán az ég alja végig vörös maradt, mígnem egyszer csak kb. ugyanott fel is jött. Ez már majdnem Krasznojarszknál volt. Kb. 4 órát repültünk, de az idő gyorsítva telt, minden egyes perc kb. kettőt ért.
Péterke felébredt, majd este keresek fényképeket is.
Krasznojarszk, ma délelőtt
Most pedig az itteni helyzetünkről:
A szállásunk egy kis lakás, szépen berendzeve, kicsit dél-amerikai hangulattal. Tiszta, a wc-t le lehet húzni, de azért a csapvizet inkább forraljuk. Központi fűtés van és központi melegvíz. Ezt együtt el szokták zárni május 15-én, de mostanában hűvös volt, ezért még mindig fűtenek (nagyon meleg van ezért a lakásban), és még mindig van melegvíz - az utóbbihoz hozzászoktunk otthon, örülünk, hogy van. Majd valamikor fényképeket is teszek fel róla. Egyébként egy viszonylag lepukkant emeletes házban van, a biztonságérzetet jellemezheti, hogy minden lakás bejárati ajtaja fémből van és kifelé nyílik, berúgni nem lehet egyszerűen.
Tegnap nem csak egy bankautomatát találtam, hanem többet is. Még Raiffeisen bankfiókot is!
Jól aludtunk. Virág már 8:30-kor indult a múzeumba, és csak 10-kor ébredtem, sírásra. Összepakoltam és mentünk a múzeumhoz. Mögötte egy padra ültünk le. Erről készültek képek is (de a gép irágnál van).
Virág észrevette, hogy egy ott a téren egy mackószobrot építenek sárból (valószínűleg nem az egész van abból, csak egy réteg földet tettek rá), és növényeket ültetnek bele. Erről nálam van a kép.
Hazajöttünk, ettem, aludtunk egy kicsit, aztán elkeztdem a hiánypótlást itt a blogon (pontosabban előre megírom a gépen a szöveget, összeszedem a képeket, hogy amikor a hotspothoz jutok, csak fel kelljen tölteni). Mindjárt folytatom is az utazással.
A szállásunk egy kis lakás, szépen berendzeve, kicsit dél-amerikai hangulattal. Tiszta, a wc-t le lehet húzni, de azért a csapvizet inkább forraljuk. Központi fűtés van és központi melegvíz. Ezt együtt el szokták zárni május 15-én, de mostanában hűvös volt, ezért még mindig fűtenek (nagyon meleg van ezért a lakásban), és még mindig van melegvíz - az utóbbihoz hozzászoktunk otthon, örülünk, hogy van. Majd valamikor fényképeket is teszek fel róla. Egyébként egy viszonylag lepukkant emeletes házban van, a biztonságérzetet jellemezheti, hogy minden lakás bejárati ajtaja fémből van és kifelé nyílik, berúgni nem lehet egyszerűen.
Tegnap nem csak egy bankautomatát találtam, hanem többet is. Még Raiffeisen bankfiókot is!
Jól aludtunk. Virág már 8:30-kor indult a múzeumba, és csak 10-kor ébredtem, sírásra. Összepakoltam és mentünk a múzeumhoz. Mögötte egy padra ültünk le. Erről készültek képek is (de a gép irágnál van).
Virág észrevette, hogy egy ott a téren egy mackószobrot építenek sárból (valószínűleg nem az egész van abból, csak egy réteg földet tettek rá), és növényeket ültetnek bele. Erről nálam van a kép.
Hazajöttünk, ettem, aludtunk egy kicsit, aztán elkeztdem a hiánypótlást itt a blogon (pontosabban előre megírom a gépen a szöveget, összeszedem a képeket, hogy amikor a hotspothoz jutok, csak fel kelljen tölteni). Mindjárt folytatom is az utazással.
linkek
Még otthon összegyűjtöttem néhány linket:
Krasznojarszk a Wikipédián:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Krasznojarszk
Krasznojarszk időjárás:
http://hungarian.wunderground.com/global/stations/WUNKL.html
Éghajlat, Krasznojarszk:
http://hu.allmetsat.com/eghajlat/nyugat-sziberia.php?code=29574
Repüléssel kapcsolatos oldalak:
Itt pedig egyes repőjáratok aktuális helyzetét lehet nyomon követni radar adatok alapján, sajnos csak Európában (ezért minket csak a Budapest és Moszkva közötti részen érint). Rá lehet kersni a járatra a járatszám alapján:
http://www.flightradar24.com/
Aeroflot (végig azzal repülünk):
http://www.svo.aero/en/
Ferihegy:
http://bud.hu/
Az általunk érintett repülőterek weboldalai az induló és érkező járatokkal:
Krasznojarszk:
http://www.flightstats.com/go/Airport/airportDetails.do?airportCode=KJA
Szentpétervár:
http://www.flightstats.com/go/Airport/airportDetails.do?airportCode=LED
MOszkva, Seremetyevo:
http://www.flightstats.com/go/Airport/airportDetails.do?airportCode=SVO
Budapest, Ferihegy:
http://www.flightstats.com/go/Airport/airportDetails.do?airportCode=BUD
Krasznojarszk a Wikipédián:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Krasznojarszk
Krasznojarszk időjárás:
http://hungarian.wunderground.com/global/stations/WUNKL.html
Éghajlat, Krasznojarszk:
http://hu.allmetsat.com/eghajlat/nyugat-sziberia.php?code=29574
Repüléssel kapcsolatos oldalak:
Itt pedig egyes repőjáratok aktuális helyzetét lehet nyomon követni radar adatok alapján, sajnos csak Európában (ezért minket csak a Budapest és Moszkva közötti részen érint). Rá lehet kersni a járatra a járatszám alapján:
http://www.flightradar24.com/
Aeroflot (végig azzal repülünk):
http://www.svo.aero/en/
Ferihegy:
http://bud.hu/
Az általunk érintett repülőterek weboldalai az induló és érkező járatokkal:
Krasznojarszk:
http://www.flightstats.com/go/Airport/airportDetails.do?airportCode=KJA
Szentpétervár:
http://www.flightstats.com/go/Airport/airportDetails.do?airportCode=LED
MOszkva, Seremetyevo:
http://www.flightstats.com/go/Airport/airportDetails.do?airportCode=SVO
Budapest, Ferihegy:
http://www.flightstats.com/go/Airport/airportDetails.do?airportCode=BUD
Miért?
Terveztem, hogy leírom, miért is ez az utazás. Most megpróbálom röviden öszefoglalni:
Virágot már gimnazista korában elkezdték érdekelni a nganaszanok.
Ahogy bennem róluk néhány információmorzsa megragadt: Ez egy nagyon kis nép, a finnugor nyelvcsaládot tekintve nagyon távoli nyelvrokonok, akik a Tajmír félszigeten laknak a sarkkörön túl, Magyarországnál nagyobb, de nagyon terméketlen helyen, és amíg tehették, vándorló rénpásztorként éltek. Úgy tudom, hogy a környéken az oroszok atomkísérleteket folytattak, és a zuzmók, amit a rénszarvasok ettek, nagyjából elpusztultak. Az oroszok pedig igyekeztek letelepíteni őket (gondolom, főleg inkább beolvasztási szándékból), és most már inkább csak Dugyinkában lehet találkozni velük.
Virág azért kezte a finnugor szakot, hogy velük foglalkozzon. Nem kifejezetten a nyelvük érdeklin, hanem inkább a hitviláguk (és most már azt hiszem, nam csak az övéké), ezért elkezdte a néprajz szakot is. Most a néprajz PhD-jéhez gyűjt anyagot.
Nyert egy Eötvös ösztöndíjat, ami nélkül talán nem vágtunk volna bele az utazásba. Ezt három hónapra kapta, amit nem tudunk kihasználni, mert eleve egyszerre csak egy hónapra kaphatunk vízumot, de talán novemberben még lesz egy második része is az utazásnak.
Most nem sikerült elintézni, hogy nganaszanokkal találkozzunk (zárt terület, külön engedélyek kellenek hozzá), pedig Virág az alapszakos egyetemi ösztöndíját is erre gyűjtötte. (Talán majd novemberben.) De itt vagyunk, és igyekszünk az illetékes múzemuokból és egyéb lelőhelyekről a fellelhető nganaszan témájú anyagokat begyűjteni. Főleg fényképezővel (nem csak fényképeket és tárgyakat, hanem könyveket is, és mindent, ami van). - Van több adag gyors memóriakártya, 4 garnitúra jó akkumulátor, 10 megapixelen a nagy alakú könyvek szövege is jól látható, a fényképező be van állítva, hogy az elkészült képet ne mutassa 2 mp-ig, mert az már feltartja Virágot a munkábban, fél másodperc is elég egy kép elkészítéséhez :-)
Krasznojarszk ennek a szibériai résznek a központja, nem csak hadifogoly tábor volt itt, nagyváros.
Sokat gondolkoztunk rajta, hogyan oldjuk meg az utazást. Virág is sokat tanult mostanában oroszul, én is igyekeztem, de távol állunk még attól, hogy jól tudjunk oroszul (bár Virág nagyon gyorsan fejlődik). Így aztán kellett valaki, aki jóltud oroszul, és esetleg még helyi tapasztalata is van. Ezért jött velünk Vándor Anna. Neki ráadásul itt, Krasznojarszkban még személyes ügye is van. Az ő ismerőse fogadott minket a repülőtéren, szerzett nekünk szállást előre, ide is fuvarozott minket, tegnap még el is vitte a lányokat vásárolni, hogy viszonylag olcsóün beszerezzék az ittlétünkhöz szükséges ennivalót. Anna nagyon sokat segített nekünk az utazást előkészítő levelezésben, telefonálásban, és most is segít Virágnak a múzeumban.
Azon is sokat törtük a fejünket, hogy a gyerekekkel mi legyen. Persze az egész család jöhetett volna, de már így is elég sokba került az utazás (sajnos az Eötvös ösztöndíj leginkább egy ember költésegit hivatott fedezni, bár az sem biztos, hogy most teljesen kijön belőle). Talán még autóval is jöhettünk volna, de az sem biztos, hogy olcsóbb lett volna, ráadásul nagyon hosszú fárasztó lett volna az utazás. Moszkvától kb. 4000 km-re vagyunk. Ilyen hosszú úton pedig már egy meghibásodás kockázata is nagy, ráadásul az útviszonyok sem túl jók. Itt a városi főút olyan kátyús, mint otthon egy rossz miőségű alsórendű út tél végén.
Így maradtak otthon a "nagy" gyerekek, és jüttünk a családból csak hárman (Péterke még szopik, az evéshez is kell az édesanyja, neki az út is ingyen van - viszont mellette nem lehet túl hatékonyan dolgozni - ezért valaki kell, hogy vigyázzon rá: ez vagyok én, akinek úgyis kell oroszul tanulni, mert a PhD-hez két középfokú nyelvvizsga kell - bár időközben kiderült, hogy ezt egy szakszöveg fordításávál egyszerűbben is meg lehet oldani, ezért most inkább arra koncentrálok - de gondolom, elő fog még fordulni, hogy jövünk errefelé, biztos hasznos lesz).
Virágot már gimnazista korában elkezdték érdekelni a nganaszanok.
Ahogy bennem róluk néhány információmorzsa megragadt: Ez egy nagyon kis nép, a finnugor nyelvcsaládot tekintve nagyon távoli nyelvrokonok, akik a Tajmír félszigeten laknak a sarkkörön túl, Magyarországnál nagyobb, de nagyon terméketlen helyen, és amíg tehették, vándorló rénpásztorként éltek. Úgy tudom, hogy a környéken az oroszok atomkísérleteket folytattak, és a zuzmók, amit a rénszarvasok ettek, nagyjából elpusztultak. Az oroszok pedig igyekeztek letelepíteni őket (gondolom, főleg inkább beolvasztási szándékból), és most már inkább csak Dugyinkában lehet találkozni velük.
Virág azért kezte a finnugor szakot, hogy velük foglalkozzon. Nem kifejezetten a nyelvük érdeklin, hanem inkább a hitviláguk (és most már azt hiszem, nam csak az övéké), ezért elkezdte a néprajz szakot is. Most a néprajz PhD-jéhez gyűjt anyagot.
Nyert egy Eötvös ösztöndíjat, ami nélkül talán nem vágtunk volna bele az utazásba. Ezt három hónapra kapta, amit nem tudunk kihasználni, mert eleve egyszerre csak egy hónapra kaphatunk vízumot, de talán novemberben még lesz egy második része is az utazásnak.
Most nem sikerült elintézni, hogy nganaszanokkal találkozzunk (zárt terület, külön engedélyek kellenek hozzá), pedig Virág az alapszakos egyetemi ösztöndíját is erre gyűjtötte. (Talán majd novemberben.) De itt vagyunk, és igyekszünk az illetékes múzemuokból és egyéb lelőhelyekről a fellelhető nganaszan témájú anyagokat begyűjteni. Főleg fényképezővel (nem csak fényképeket és tárgyakat, hanem könyveket is, és mindent, ami van). - Van több adag gyors memóriakártya, 4 garnitúra jó akkumulátor, 10 megapixelen a nagy alakú könyvek szövege is jól látható, a fényképező be van állítva, hogy az elkészült képet ne mutassa 2 mp-ig, mert az már feltartja Virágot a munkábban, fél másodperc is elég egy kép elkészítéséhez :-)
Krasznojarszk ennek a szibériai résznek a központja, nem csak hadifogoly tábor volt itt, nagyváros.
Sokat gondolkoztunk rajta, hogyan oldjuk meg az utazást. Virág is sokat tanult mostanában oroszul, én is igyekeztem, de távol állunk még attól, hogy jól tudjunk oroszul (bár Virág nagyon gyorsan fejlődik). Így aztán kellett valaki, aki jóltud oroszul, és esetleg még helyi tapasztalata is van. Ezért jött velünk Vándor Anna. Neki ráadásul itt, Krasznojarszkban még személyes ügye is van. Az ő ismerőse fogadott minket a repülőtéren, szerzett nekünk szállást előre, ide is fuvarozott minket, tegnap még el is vitte a lányokat vásárolni, hogy viszonylag olcsóün beszerezzék az ittlétünkhöz szükséges ennivalót. Anna nagyon sokat segített nekünk az utazást előkészítő levelezésben, telefonálásban, és most is segít Virágnak a múzeumban.
Azon is sokat törtük a fejünket, hogy a gyerekekkel mi legyen. Persze az egész család jöhetett volna, de már így is elég sokba került az utazás (sajnos az Eötvös ösztöndíj leginkább egy ember költésegit hivatott fedezni, bár az sem biztos, hogy most teljesen kijön belőle). Talán még autóval is jöhettünk volna, de az sem biztos, hogy olcsóbb lett volna, ráadásul nagyon hosszú fárasztó lett volna az utazás. Moszkvától kb. 4000 km-re vagyunk. Ilyen hosszú úton pedig már egy meghibásodás kockázata is nagy, ráadásul az útviszonyok sem túl jók. Itt a városi főút olyan kátyús, mint otthon egy rossz miőségű alsórendű út tél végén.
Így maradtak otthon a "nagy" gyerekek, és jüttünk a családból csak hárman (Péterke még szopik, az evéshez is kell az édesanyja, neki az út is ingyen van - viszont mellette nem lehet túl hatékonyan dolgozni - ezért valaki kell, hogy vigyázzon rá: ez vagyok én, akinek úgyis kell oroszul tanulni, mert a PhD-hez két középfokú nyelvvizsga kell - bár időközben kiderült, hogy ezt egy szakszöveg fordításávál egyszerűbben is meg lehet oldani, ezért most inkább arra koncentrálok - de gondolom, elő fog még fordulni, hogy jövünk errefelé, biztos hasznos lesz).
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)